gesztenyefák

Kijev város szimbóluma a gesztenye, ilyenkor május elején virágoznak, fehér, v. rózsaszín virágaik valósággal felcicomázzák a várost. Sok turista időzíti kijevi kirándulását pont erre az időszakra, h a város mellett a gesztenyék virágzásában is gyönyörködjék. Májusban Kijevben már egyáltalán nincs hideg, még nincs hőség, az egyik legjobb időszak utazásra. Minél melegebb a tavasz, annál több virágot hoznak a gesztenyefák -- idén ez történt, így mostanra virágba borult minden, a virágzás lecsengésével pedig fehér virágszőnyeg marad a járdákon.

A gesztenyefák kijevi megjelenésével kapcsolatban is több legenda él. Nincs ebben semmi meglepő, mert Kijevben a legtöbb dolog keletkezésének mindjárt néhány történeti változata van. Kijev az egyik legrégebbi európai város, krónikák, mesebeli regék, mitikus történetek és mondák kísérik útján. Egyébként is, errefelé különösen szeretik a meséket, ma is gyakran előfordul, h nehéz kihámozni a valóshoz közeli helyzetet az őt körbevevő burokból.

Az egyik történet szerint, 1842-ben, I.Miklós cár kijevi látogatására a pályaudvartól a városközpontba kialakított kis körút (mai Sevcsenko bulvár) 2 oldalát ültették be a Balkánról behozott gesztenyefákkal, h lombjukkal és illatukkal frissítsék a levegőt. A monda szerint a cárnak nem nagyon tetszett, nem találta elég méltónak nagyságához és hatalmához, így az éjszaka alatt a gesztenyefákat eltávolították és az égre-törő jegenyék kerültek a helyükre. Kijev jelképe a 19.sz.-ban a jegenyefák voltak, a Sevcsenko bulvár közepén ma is kettős, csodás jegenyefasor fut. A gesztenyefa csemeték pedig a kijevi házak kertjeiben kötöttek ki.

Másik monda szerint már a 17.sz. végén, 18.sz. elején a kijevi kolostorok kertjeit gesztenyefákkal díszítették. A 18.sz. végén keletkezett "Kijev város történetében" már arról írnak, h a kijeviek előszeretettel tartanak vadgesztenyét kertjükben szépsége, virága és dús lombozata miatt. Idővel a gesztenyefák kiszorították a cár választotta jegenyéket a városból.

A "hivatalos" verzió szerint a gesztenyefák kijevi megjelenésének története az 1839-ben Beretti tervei alapján tudományos célokra alapított, ma Fomin nevét viselő botanikus kert létrehozásához nyúlik vissza. Eszerint 1842 környékén jelentek meg az első gesztenyfák, 20 évvel később pedig a később híressé vált gesztenyefasort ültették, amely ma is létezik meg-megújítva a kertben (szervezett kiránduláson látogatható).

Kijevben a legelterjedtebb fa a hárs, második a gesztenye, harmadik helyen a jegenye áll. Kijevben a gesztenyelevél képe megtalálható minden olyan terméken, amit a városhoz kapcsolódóan szeretnének eladni. Kijev központi útján, a Krescsatyikon gesztenyés égősor világít esténként. Kijev városnak sokáig nem volt címere, a szovjet időkben készített és használt címerpajzs közepén is gesztenye látható. (a mai címer Szt.Mihály arkangyalhoz, a város védőszentjéhez kötődik).

Azt olvastam, kb. 1 millió gesztenyefa van Kijevben, ezek ősszel 30 ezer tonna gesztenyét teremnek. A gyerekek itt is szeretik gyűjteni, régen gyógyszertáraknak adták le, a lakásokban moly ellen tartották. A gesztenyéket ma is folyamatosan ültetik, elsősorban nem az utakon, mint korábban, hanem a parkokban, ahol az utcai gesztenyékhez képest, amelyek gyakran és hamar megbetegednek, kiválóan érzik magukat.