2011. május 1., vasárnap

Bulgakov Kijevről

"Tavasszal fehér virágba borultak a kertek, zöldbe öltözött a Cári kert, a nap az ablakokra tűzött, és lángba borította őket. Hát a Dnyeper! Hát a naplementék! A dombra épült Vidubeckij-kolostor! A zöld tenger lépcsőzetesen szaladt a színét váltó, nyájas Dnyeperhez. Sűrű, sötétkék éjszakák a víz fölött, s a magasban Szent Vlagyimir kivilágosított keresztje...     
     Egyszóval gyönyörű város, boldog város. Az orosz városok anyja.
     De ezek legendás idők voltak, olyan idők, amikor hazánk leggyönyörűbb városának kertjeiben gondtalan, ifjú nemzedék élt. S akkor e nemzedék szívében az a meggyőződés vert gyökeret, hogy az élet derűs fényben, csendben, nyugodtan telik el, hajnalok, naplementék, Dnyeper, Krescsatyik, nyáron napsütötte utcák, télen pedig langyos, puha, nagy pelyhű, barátságos hó...
...
     Ej Kijev, te gyöngyszem! Nyugtalan hely vagy!...
...
     Nappal, a vakító fényben, a csodálatos parkokban a szakadékok fölött ünnepi csend honol. A gesztenyefák koronái kizöldülnek, levélbe borulnak a hársak. A parkőrök a tavalyi levélkupacokat égetik, az üres fasorokat füst önti el. Néhány idetévedt, magányos alak bolyong a Marijinszkij parkban, és le-lehajolva megigazgatja a koszorúk kifakult szalagjait. A zöldellő halmok alatt katonák pihennek. Az egyik síron a fejfának állított műszerfalat fonnyadó virágok övezik. A jelképes sírkövön eltorzult csövecskék, mérőműszerek maradványai és egy törött propeller hevernek. Tehát egy ismeretlen repülő zuhant le harc közben, és a Marijinszkij parkban talált nyugvóhelyre.
     A kertekben tökéletes a nyugalom. A Cári kertet fény és csend tölti be. S a csendet csak a madárcsicsergés és nagy ritkán a kijevi népvillamos idáig hallatszó csörömpölése töri meg.
...
Gyönyörű város, boldog város. Az áradó Dnyeper fölött az egészet zöldellő gesztenyefák borítják el, minden napfényben úszik.
     A szörnyű, dübörgő évek után nagy fáradtság uralkodik benne. És nyugalom.
     De már hallom az új élet hangját. Kijevet újjáépítik, utcái megint benépesülnek, és Gogol szeretett folyója fölött ismét a fejedelmi város emelkedik majd.
..."

(Részletek Bulgakov: Kijev városa c. novellából -- 1923. Haller László és Szőke Katalin ford.)

2 megjegyzés:

ribizlifozelek írta...

Nagyon szeretem Bulgakovot es ez a reszlet is tetszett.

Noé írta...

Nagyon szép részlet. Kíváncsi lennék ma mit írna róla.