2010. december 20., hétfő

elhavazott repülők

Pénteken Kijevben leszakadt a hó, délutántól nyomta fáradhatatlanul, nedvesen és eltakarítatlanul, mire este fél 8-kor hazafelé vettem az irányt a város leállt, összetorlódott autók keleti dudálós kavalkádban araszoltak a hóban. A kijevi autósok elővették legbunkóbb formájukat, rendíthetetlen tülekedés alakította a sávokat az utakon, elakadt autók, leszakadt trolivezetékek borzolták az időjárás mellett a közlekedők idegeit. Ilyenkor minden egyes cm-ért küzdelem folyik, arrogáns autósok a legkisebb résekbe is befurakodnak, végképp megölve a minimális haladás esélyeit. A kialakult sorok figyelmen kívül hagyják a közlekedési lámpákat, az útkereszteződésekbe szemérmetlen kíméletlenséggel behajtók gátlástalanul blokkolják az átmenő forgalmat. Kollektív betartás, "ha nekem nem megy, álljon a másik is" elv rendez - 2 órát tartott a 15 perces út.

Esti magányomban a laptop előtt az fb-n biztatgattam a havazás miatt törölt járatok okán Európa különböző pontjain ragadt ösmerőseimet, Amszterdam, Bukarest, Velence, Brüsszel - ez a mai technika, valahonnan a világból éterbe kiáltod a helyzeted, v. bánatod, perceken belül együttérző válaszok formálnak virtuális társaságot, komoly és vicces tanácsok oltják a tehetetlen utazó bosszúságát.

Ekkor még nem gondoltam, h néhány óra múlva hasonló sorsra jutok magam is, szombat délelőtt békésen megnéztem a Majdan Nyezalezsnosztyin a fenyőfát, péntek délután gyújtotta meg égőit Janukovics elnök, rövid tüzijáték keretében. Az idei karácsonyfa közepesen ronda, a szponzor is tavalyi, akkor sem volt szebb, lila színekben játszott - ezért felesleges volt a többszöri beharangozó. Kijevben szombaton már nem havazott, hideg volt, hazasétáltam, otthon megnéztem a neten mi újság Ferihegyen és Boriszpolon. Baljós jelek, reggeltől növekvő számú késedelmesen induló járatok - kora délutánra, mikor kiléptem a lakásból, a Pestről Kijevbe tartó repülőnél már 25 perces az előrejelzett késés. Útközben ért a telefon, L. szólt, h a késés már 1 órás, így ráérősen megálltunk egy közértnél, pár dobozka kaviárt vettem még. Mire Boriszpolra értem, Ferihegyet lezárták, a kijevi gép el sem indult. Jól jött a megkésett ebéd és a tea, utána a várakozás véget-nem-érőnek tűnő órái, kint ültünk, majd bent, itt a boriszpoli utas nem sok mindent tehet, váróterem, 3 kisebb duty-free azonos kínálattal, 2 apró bár szedvicsekkel, innivalókkal. A repülőtéren nem voltak sokan, láthatóan a gyerekek jobban bírták energiával és idegekkel a várakozást a felnőtteknél. 5 órás késéssel elindultunk és megérkeztünk, elcsigázva, de végre itthon...

5 megjegyzés:

Noé írta...

Hogyan tegyünk egy helyzetet még rosszabbá! Ettől megőrülök, de tegnap minket minden zebrán átengedtek. Talán ez egy pici öröm.:)

Observer írta...

Ehhez az élményhez tényleg gratulálok! :)

euthymia írta...

Pedig pont tegnap este mondta a Zuram, hogy a BA-nak telefonálnia kéne azokba az országokba, ahol általában tél van és havazás, hogy ők hogy is szokták ezt intézni...de ezek szerint, az idei tél, most mindenhol kicsit megroggyantotta az utazási szokásokat :(
Örülök, hogy szerencsésen megérkeztetek!

ribizlifozelek írta...

Orulok, hogy megerkeztetek.

En azokat sajnalom, akik Ferihegyen ragadnak: egy-ket ottani szendvics arabol mar kozepes aru fapados repjegyet is talalni...

Ilyen szempontbol milyen a kievi repter?

Observer írta...

A kijevi reptér ebből a szempontból alulfejlett... Ha még kint vagy, van egy önkiszolgáló lent (én csak raboldának nevezem az árai miatt, a konyhája gyenge), 1 étterem az 1ső emeleten (beülős, pincér szolgál ki), ennek jó a konyhája és 1 fogás, meg 1 tea kihozható Huf 3,000-ből. Szemérmetlenül drága minden alkoholmentes innivaló. Bent nagyon kicsi 2 bár, meleg kaja nincs, csak apró szendvics, lehet inni, alkoholmenteseket és alkoholosokat, árban a városi ár 3-szorosa...