2010. november 21., vasárnap

Cserkasszi

város, amely nevét orosz elnevezése után írtam 2 sz-szel, ukránul 1-gyel lenne - Черкассы, Черкаси - a Dnyeper folyó partján fekszik Ukrajna közepén, a Kremencsugi víztároló mellett. Cserkasszi a vele azonos nevű Cserkasszi megye központja, ez Ukrajna "legfiatalabb" megyéje, 1954-ben alakították ki. Kijevből az autóút a Dnyeper bal partján vezet, kora reggel átkelünk a hídon, jobb partról balra, leteperünk 180 km-t délkeletre, majd át a víztározó felett húzódó hosszú gáton, jobbra vasúti sínpár és kétoldalt a Dnyeper, a víztároló, valóságos tenger! Enyhe köd ül a folyó felett odaértünkkor és sötét lett, mire másnap munka után öreg estekor visszaindultunk - röviden, jó lenne majd egyszer látni a nagy vizet, persze nyáron, horgászokkal, halászokkal, vitorlásokkal.  

Cserkasszi nyáron a vízzel együtt érdekes, egyébként provinciális városka, olyan nagyon aztán nincs mit csinálni. A városba beérve az ember egyből a Dicsőség Dombjánál találja magát, ezen áll Haza-Anyácska, szokásos szovjet emlékmű a Nagy Honvédő Háború áldozatainak emlékére, az itteni kezében öröktűz. Érdekes és szomorkás ez az egész helyzet és történet, így, ahogy van.
 
Cserkasszi helyén már a szkíták idejében éltek, több kurgán fennmaradt, a Kijevi Rusz alatt pedig védelmi feladatokat látott el. A település fennállása során többször megsemmisült és épült újra, felsorolni is sok, ki mindenki járt errefelé: mongol-tatárok, török-tatárok, litván fejedelemség, Rzcespospolita, itt éltek, innen indultak harcba a szabad kozákok, orosz birodalom, szovjet-orosz polgárháború, amikor 3-szor is gazdát cserélt, a II.VH idején pedig mellette zajlott a Korszuny-Sevcsenkovszkij hadművelet... A legrégebb fennmaradt épületek 19.sz.-iak, a 19.sz. elején bízta meg a cár egyik udvari tervezőjét, a skót származású William Hastie-t (errefelé Вильям Гесте, vagy apai-neves megszólításban Vaszilij Ivanovics -- jó, mi?), hogy tervezze meg Cserkasszit, ő pedig négyzethálós várostervet készített - így ma elég nehéz nem egyenes utcát találni a városban.

A Dicsőség Dombját korábban Várhegynek nevezték, a domb mellett állt a fából és földből épült kicsi erődítmény, semmi nem maradt meg belőle. A dombon a 17.sz-ban épült a Szentháromság templom, az idegenvezető mutatja az egykori képét, majd azt a fényképét, hogy nézett ki megfosztva tornyaitól és kupoláitól, amikor sportcsarnokként funkcionált. 1961-ben ezt a maradék hosszúkás épületet is lebontották és létrehozták az emlékművet a parkkal. Értem én, de miért itt?

Nemcsak Kijevben, Cserkassziban is van Krescsatyik, a várost átszelő főutcával párhuzamos, a parktól egyenest oda vezet az utca. Itt áll az egyik egykori zsinagóga, - hallom, valaha 11 volt a városban - ez ma lakóház, ilyet sem láttam még. Pravoszlávok, óhitűek, zsidók, katolikusok - sokfélék voltak a népek, de jól megfértek együtt, anno. Az egykori zsinagógával szemben áll a mostani Szentháromság templom (kép fent), egy régen itt élt idős néni adta át házát a telekkel a templom megépítésére.

A Krescsatyikon maradt fent néhány szép régi ház, az egyikben, a Cibulszki testvérek házában lakott vendégségben Sevcsenko, most az épületben található múzeuma. A következő kereszteződés sarkán áll a neogótikus stílusú egykori Szlavjanszkaja szálloda épülete, jellegzetes épület, kicsit a város jelképévé vált, szovjet időkben borítékokon is kinyomtatták. Megnézem az utcában az első cserkasszi bank épületét - Gorogyeckij tervezte és építette - mára jócskán nyomott hagyott rajta az idő és az avatatlan kezek, amikor mindenféle célra próbálták hasznosítani.

A városközpontban láttam még pár sztálini épületet, hruscsovkákat, sok földszintes, apró házat, meg a '70-es évek csempézett lakóházait, van 1 toronyház, NDK-s mesterek építették, szovjet időkben jugoszláv építők is dolgoztak a városban. Ezekből álljon itt a megyeháza, szerintem ez valami típusterv lehetett, vagy csak részletek köszönnek vissza, többfelé láttam már hasonlót. Cserkasszi főterén áll, a téren jobb oldalon volt egykor a Lenin-szobor, ezt 2008-ban lebontották.
Cserkassziban található Ukrajna legnagyobb temploma, a Szent Mihály székesegyház, ez is új épület, 1994-2002 között épült, kizárólag a hívők adományából. Az aranykupolákra valót Kijev polgármestere ajándékozta. Gyönyörű épület, bizánci stílusban, hatalmas, egyszerre 12,000 ember tud benne imádkozni. Belseje is szépen díszített, szerencsére nem az új vonulat, hanem klasszikus stílusúak a freskók. A templom mellett ma még apró fatoronyban harangoznak, de mögötte már épül a harangtorony. Döbbenve nézem méreteit, OK, nagy templomhoz nagy harangot, de ekkorát? Kísérőim kicsit zavartan magyarázzák, Ukrajna legnagyobb harangtornya épül itt, teteján panoráma kilátóval, meg talán egyéb célokra is használják majd, könyvtár, vagy ilyesmi. A templom mögötti kápolna és szobor a megölt papok és szerzetesek emlékét örökíti meg. A templom előtti nagy parkban áll a cserkasszi metropolita épülete, ez sem kicsi - látszik, megbecsülik a hívők...

Mielőtt ismeretlen, új helyre utazom, tájékozódom a neten, hogy be tudjam lőni a hely történelmét, szerepét, gazdaságát, és persze a főbb látnivalókat - szerintem ez megkönnyíti az ottlétet, a kommunikációt a helyiekkel, és tudjuk, nekem történelmi és irodalmi dolgok amúgy is izgalmasak. Sikerült a kollégákat meglepni azzal, hogy szeretném látni Suhov víztornyát, a helybéliek azt sem tudták miről beszélek, még az az egyszerű gondolat is feltámadt bennük, hogy netán összekeverem Cserkasszit más várossal... No comment. Suhov hiperboloid víztornya, amelyik az egyik első, vagy legrégebbi fennmaradt ilyen darab nem Ukrajnában, hanem a világon (!), a helyi csatorna-és vízművek területén áll, sajnos kerítésen kívülről látható. Örülök, hogy összejött, meg ez a csatornás-vizes szakiknak állított szobor is aranyos volt, overall, amit ősszel Cserkassziból lehetett - kihoztam. 

1 megjegyzés:

Zsotza írta...

Az egész post izgalmas,és érdekes-ahogy a korábbiak is! Engem különösen a Szent Mihály székesegyház története ragadott meg! Egy tőlünk (gazdaságilag) szegényebb országban állami támogatás nélkül felépíteni... hatalmas teljesítmény! Köszönöm!