2010. október 9., szombat

Пейзажная аллея - Pejzazsnaja alleja

talán Panoráma sétánynak nevezném ezt az utat, amely a Sztarokijevszkaja domb szélén került kialakításra még a '80-as évek legelején, hogy az erre sétálók gyönyörködhessenek az eléjük táruló tájban. A sétány a "vlagyimiri várost" köti össze a "jaroszlavi város"-sal, vagyis a régi, Felsőváros 2 dombja szélén fut, alatta meredély, lent a völgyben sétálóösvények, fák és bokrok, mögötte pedig a Podol, az Alsóváros. Ha elnézünk messze, balra - a Dnyeper folyó partján épült Obolony városrész magas házait látjuk, hidat a folyó felett, egyenesen, kicsit jobbra a túlparti homályban a véget nem érő lakótelepek.

A Pejzazsnajat többnyire régi házak szegélyezik, az "aranykorból", 20.sz. eleji szecessziós lakóházak, tilos az új építkezés, a kijeviek egyik városvédő egyesülete próbálja a régi Kijevet valahogy megőrízni. A városvédők mozgalmával szemben az építési vállalkozók leleményessége pont olyan, mint más országokban: hagyják lepusztulni a háza(ka)t egészen a lakhatatlanságig, a lakók sorban kiköltöznek, az épület megroggyan, esetleg tűz is pusztítja, a végén nincs mit tenni, a veszélyessé vált építményt le kell bontani, helyére új kerül. Ez a recept főleg ingatlanboom idején dívik, most persze az ingatlanpiac Kijevben sincs sehol, válság óta az ingatlanfejlesztés a tetszhalál állapotában leledzik. Azért a sétány vége felé mindjárt feltűnik 2 leépülőben lévő régi lakóház, ugyan még állnak, de már lakatlanok...

A sétány pusztulásnak indult másik felében vidám játszóteret készített Kosztya, a pénzt a városi parkgondozó társaság és kis részben a környék lakói dobták össze. A projekt tavaly indult, nyárra átadták a játszóteret, idén a munkák még folytatódnak, masterclass keretében Kosztya Szkrituckij és művésztársai ajándékozták a városnak munkájukat. A játszótér bejáratánál angyalka párnák tetején fújja az indulót. Vidám színek, a ronda betonkerítést eltakaró 30 m hosszú macska, szájában álló-, és búvóhelyek, gyermekportrék mozaikban előadva, fa és varjak, a térben elefántos és zebrás szökőkutak, vadak nagyratátott szájaiban pihenőpadok, mozaikos dobozok, lehet rajta ülni, állni, rajzolni, enni , a játékos fantázia és mesék keverednek, meg persze lekövezett ösvények rohangáláshoz, homokozó -- kész gyerekparadicsom.

Most az őszi napsütésben sok felnőtt fényképezkedett errefelé, gondolom hétköznap a gyerekek uralják a terepet. A szeles időben jól hallani a kiszáradt fák tetejére függesztett szélcsengők hangjátékát.

A játszótér egyébként veszélyben van, helyére az ukrán KÜM lakóházat szeretne építeni dolgozóinak, emeletes házat, elit lakásokkal, tetején medence, előtte szép panoráma -- az építési tilalom, a helyiek tiltakozása ellenére a városi önkormányzat egyik magas tisztségviselője támogatja az ötletet. A játszótéren felhívás található, hogy csatlakozzanak a tiltakozókhoz, már a mozgalom keretében művészeti alkotásnak nyilváníttatták a terecskét, hogy ne lehessen ledózerolni. A helyiek bírósághoz fordultak.
Remélem a józan ész győz és a sétány a játszótérrel marad.

Nincsenek megjegyzések: