2010. október 29., péntek

Harkov - 1.

Úgy hozta a sors, hogy 2 napot Harkovban kellett dolgoznom. Jártam már errefelé korábban, reggel odarepültem, munka, aztán este vissza Kijevbe, ezúttal komoly elhatározással indultam, mindenképpen kiszorítok kis időt, hogy kevéskét lássak a városból. Sikerült reggel 1/2 8-1/4 10 között idegenvezetővel sétát tennem Harkov történelmi városközpontjában. Általában, ha új helyre megyek, szoktam kérni idegenvezetést 1,5-2 órát, tapasztalatom szerint az idegenvezetők Ukrajnában nagyon felkészültek, erős történelmi ismerettel mesélnek és természetesen a helyi "folklórt" is ismerik. Idegenvezetőt megfizetni Ukrajnában egyáltalán nem luxus - mondjuk ez a harkovi az elmúlt 4,5 év legdrágább darabja volt, a szokásos összegnek majdnem a duplájába került -- a szokatlan, kora reggeli időpont felhúzta az árat...

Harkov város nevével kapcsolatban több legenda is él, az egyik szerint nevét Harko kozákról kapta, aki csapataival és népével a vérzivataros időkben a tatárok ostromolta földkről ide, Szlobozsanscsina területére települt. Szlobozsanscsina határvidék, mai divatos kifejezéssel élve "frontier", nevében benne foglaltatik a szloboda=szabad szó, vagyis afféle SzabadFölde, itt nem volt jobbágyság, és bár az orosz cár alá tartozott, peremvidékként a terület hosszú ideig maga uraként élte napjait.

A harkovi megye, a szumi terület kis része, Donbassz északi pereme, az orosz belgorodi megye, vele szomszédos kurszki terület déli és a voronyezsi megye dél-nyugati része tartozott ehhez a régióhoz. A harkoviak ma is szeretik függetlenségüket, szabadságukat, ez megjelenik sajátos, Ukrajnában, vagy Oroszországban egyáltalán nem honos helyi nyelvi kifejezéseikben (harkovi szavak). Az orosz nyelv használatáért 1996 óta folyamatosan küzdenek, egyszerűen regionális nyelvnek nyilvánították és ezt használják, de pl. Ukrajna NATO-barátkozásával kapcsolatban is gyorsan hoztak egy helyi rendeletet, hogy az ő megyéjükre esetleges Nato-csatlakozással kapcsolatos ukrán kötelezettségvállalások nem vonatkoznak. (Az nem kérdés, hogy mindez ellentmond az ukrán törvényeknek, így nem érvényesek - a harkoviakat ez annyira nem izgatja.)


Más történet szerint Harkov nevét a várost átszelő Harkov folyóról kapta, a város második folyója a Lopany, e két folyam itt egyesül. Persze ez a "folyós-stuff" nem annyira hangzik jól, mint a kozák sztori, ők inkább ezt szeretik és ennek a Harko kozáknak lovasszobrot is állítottak 10 éve. Nagy vita előzte meg, hogy melyik irányba nézzen a ló fara, azóta helyi nyelvek az egyes kerületeket ehhez viszonyítva nevezik, mintegy orientálva a kérdezőt: Fenék-Alsó, jobbra fordulj a hátsótól, mondjuk erősebb kifejezésekkel, de most ebbe nem mennék bele. 

A harkovi repülőtérre érkezőt meglepi az új, funkcionális, szép épület, pár hónapja adták át a forgalomnak, Jaroszlavszkij úr, harkovi üzletember (aki 15. az ukrán oligarchák listáján) projektje keretében készült, ő maga finanszírozta és újítja fel a repülőteret. Igen, természetesen a 2012-es futball EB-re készülődik Harkov is, az egyik rendező város a sporteseményen.

Harkov nagy város, majdnem 1,5 millió ember lakja, szokták az "első főváros" névvel is illetni, mert 1919-34 között az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa volt, a '17-19-es forradalmi időkben mikor Kijevben kikiáltották a független Ukrán Népköztársaságot, a szovjetek ellenpólusként ide helyezték át a fővárost. Ebben az időben a város nagyon gyors fejlődésnek indult, pl. ekkor, a 20-as évek második felében, a Szabadság téren (korábban Dzerzsinszkij tér) rohamtempóban épült az ún. Goszprom (állami ipari) központ. Ez a főtér, Európa 6., a világ 12. legnagyobb tere, 5-ször nagyobb a moszkvai Vörös térnél, télen hatalmas korcsolyapálya és jégszobrok, nyáron pedig homokszobrászat folyik. Szabadkoncertek helye, 2008-ban az AIDS elleni küzdelem részeként, itt adott koncertet a Queen és Paul Rodgers, eddig ez volt az együttes legmagasabb létszámú koncertje.




A tér körül több érdekes épület, mindenekelőtt az előbb említett konstruktivista Goszprom Központ - szimmetrikus betonépületek együttese, ahol különböző állam-és gazdaságirányítási szervek helyezkedtek el. A tér másik oldalán áll a Harkov Szálló, állítólag az épület fölülről látható sarló és kalapács formát ad. Másik oldalon a Harkovi Egyetem épülete, szobrok, az egyetem alapítója, professzora, névadója - Karazin szobra, ezt a népi folklór "sétáló Karazinnak" hívja, nem a szobor kinézete miatt, hanem leginkább azért, mert 1907-es felállítása óta a 4. helyre tették át a városban (most végre az egyeteménél áll). Karjával az egyetem főbejáratára mutat - "вам туда!", "nektek oda", mondja a köznyelv - persze ez alatt sokmindent érthetünk. A Lenin szobor hozza szokásos formáját (lásd fenti kép), iránymutató jobb kéz (helyiek szerint a közeli illemhely útbaigazítására).

Harkov ipari nagyváros és kereskedelmi központ, ami nem kapható a Barabasov nevű bazárban, az nem is létezik. Folyt.köv.

1 megjegyzés:

ribizlifozelek írta...

Most ma ide is el szeretnek menni.