2010. március 6., szombat

Történeti Kincstár

A Lavra bejegyzést azért kezdtem el írni, mert ma jártunk a Történeti Kincstárban, amely a Felső-Lavra egyik múzeuma. Az Uszpenszkij székesegyház mögött, az ún. Kovnyir épületben található. Maga az épület a Lavra 18.sz.-i építészéről, Kovnyirról kapta nevét, az ukrán barokk mintapéldánya, földszintes épület, dísz-pitvarokkal, elölt emelt dísz-oromzattal. Valójában belül 2 szintes épület, régen lakócellák voltak benne, ill. itt volt a kolostor könyves része is.

Ukrajna mai területét már az ős-és ókorban nomád törzsek népesítették be, kimmerek, szkíták, szarmaták, majd hunok, gótok. A Történeti Kincstár emeleti termei ezen ókori sztyeppei népek kincseit állítja ki, páratlan leletek, fantasztikus arany, ezüst ékszerek, használati tárgyak, ruhadíszek, ló-ékek, fegyverek gyűjteménye! A sztyeppei népek erősen hittek a halál utáni világban, halottaikat felékszerezve, főbb használati tárgyaikkal együtt föld alatt épített nyugvóhelyeken, ú.n. kurgánokban temették el. Mélyen leástak, különböző nagyságú cellákat, szobákat, termeket alakítottak ki, az urával feleségét, lovát, kedves szolgálóit, kincseit is eltemették. Volt olyan kurgán, amelyhez 15 m (4 szintes ház!) mélyre vezetett a lejáró. Bár ezek többségét a 2000 év alatt jóval korábban kirabolták, a sírrablók nem mindig találtak rá a különböző rejtekhelyekre, így a 19.-20.-21. századra is maradt bőven munkájuk a régészeknek. Szovjet időkben a véletlenül előbukkanó kincseket egyből jelentették a történészek felé, így találtak rá a csaknem érintetlen melitopoli kurgánra, mely dombos tetején lakóházak álltak és a gazda kútfúrás közben "tört be" a sírkamrába. Nem kevéssé érdekes a mezőn bóklászó fiú története sem, aki a tyúkokra lecsapó sast szerette volna elijeszteni kővel, lehajolt és kezébe a föld mélyéből felbukkanó aranyrög jutott. (Ma több fekete-régész dolgozik tehetősebbek megbízásából, a mostani ukrán törvények nem tiltják egyértelműen ezt és a leleteket nem kell beszolgáltatni, törvénytervezetet készítettek elő a helyzet megváltoztatására. Pletykák szerint pl. az ex-köztársasági elnök úr lelkes tripoljei gyűjtő; más, gazdagabb emberek is rendelkeznek kollekciókkal...)

Ukrajnában a leggazdagabb szkíta lelőhelyek a Dnyeper folyó alsó szakaszán és a Krím félszigeten vannak. Fenti fényképen a Tolsztaja mogila (dnyepropetrovszki megye) maradványai, ura halálával a feleségnek is megpecsételődött sorsa. Fejdísszel, nyakán hrivnya nyakékkel, elöl aranylapokkal sűrűn szegett köntösben, ékszereivel feldíszítetten temették el, a zöld kör alakú tárgy a tükre volt, fényesre csiszolt bronzlap. Másik képen a legértékesebb kiállított tárgy, szkíta nyakék (pektoral), gyönyörű aranymunka, a szkíták harci és békés napjait örökíti meg. A szkíták háborúik során szerzett rabokat cserélték vásárokon aranyra, amit aztán saját ékszerészeik dolgoztak meg, ill. finomabb munkákat görögök végezték.

A múzeum földszintjén különböző ötvösműveket lehet megcsodálni - gazdag gyűjtemény az istentiszteleti célra készült eszközökből, emellett a pravoszláv papi öltözékéhez használt tárgyak, könyvdíszítési munkák, zsidó, orosz, lengyel, német ötvös alkotások kerültek a tárlókba.

2 megjegyzés:

Snowqueen írta...

De szép!

Observer írta...

Igen, 1 kg 45 dkg...