2010. március 27., szombat

Pocsajevi Lavra - Свято-Успенська Почаївська Лавра, Свято-Успенская Почаевская Лавра

Pocsajev kicsi kitérő Kijevből Pestre tartva Dubno után Lvov előtt balra, aztán kanyargó utakon, falvakon át, egyszer csak hirtelen a semmiből előkerül a domb tetején álló aranykupolás fehér épületegyüttes, a Pocsajevi Lavra monostor.

Története szerint, a tatárjárás rombolása idején a kijevi Pecserszkaja Lavra szerzetesei, - akik Pocsajevig menekültek -, alapították a 13.sz.-ban az első barlangtemplomot. A monda szerint ez időtájt jelent meg Istenanya (Istenszülő) égő lángoszlop képében, jobb lába nyomát otthagyta a hegyen. Ennek helyén emelték a Lavra főtemplomát, az Istenanya Elszenderedése (Uszpenszkij Szobor) székesegyházat, mai formáját a 17. sz.-ban nyerte el. Az Uszpenszkij székesegyház egyik oldaloltára emelkedik a jobb lábnyom felett. A jobb talp mentén forrás fakadt, a szikláról cseppenként gyűlik, vize gyógyító erejű, palackozzák, szent vízként árulják a Lavrában.

A Pocsajevszkaja Lavrát számos különös, valamilyen csodához kapcsolódó történet övezi, sok zarándok keresi fel, hogy segítséget kérjen, vigaszt leljen a Lavra ereklyéitől, a csodatévő ikontól, a szentek, Jób és Amfilohij ereklyéitől. Az Uszpenszkij székesegyház ikonosztáza felett található a Pocsajevi Csodatévő Ikon, Mária (Istenszülő) ikonját egy konstantinápolyi metropolita ajándékozta hálából pocsajevi vendéglátójának Annának a 16.sz.-ban. Anna figyelt fel arra, hogy az ikon sugárzik, segítségével, csodatevésével beteg fivére meggyógyult. A csodatévő ikont a monostornak ajándékozták, számos emberrel tett csodát, segített gyógyulásában, felépülésében. A kicsi ikon az Uszpenszkij templomban található az ikonosztáz felett felfüggesztve, istentiszteletek idejére leengedik. A 17. sz.-ban a pocsajevi monostor főapátja Jób lett, aki kemény szerzetesi életével sokat tett a pravoszláv egyházért és a pocsajevi monostorért. Jób halála után néhány évvel különös fény jelent meg sírjánál, a sírt felnyitva a szentéletű szerzetes ép testét ereklyeként a barlangtemplomban nyert nyugalomra. Ezüstkoporsója végében egy 20.sz.-i szent, Amfilohij atya ereklyéje található. Amfilohij szerzetes nehéz élete (szovjet időkben üldözték, kitelepítették, börtönbe zárták) során hitével és tudásával számos embert gyógyított meg.

A pocsajevi monostort a lengyel országlás idején majd 100 évig az uniátus egyház használta, a pocsajevi kegykép csodatévő voltát a római pápa is elismerte, díszes ezüstfoglalata az ő ajándéka. A pravoszláv egyházhoz való visszakerülése után épült a Harangtorony, a Szentháromság templom, a nyári kápolna, teológiai iskola és kollégium. Lavra státuszt a monostor 1833-ban nyerte el. Az I.VH után sikerült ortodox vallási központként fennmaradnia, a szovjet időkben nehéz körülmények, gyakori zaklatás közepette tartották fenn a hitéletet és bár falai között ateizmus múzeumot is nyitottak, a bezárást el tudta kerülni, változatlanul vallási központ maradt. A '80-as évektől működik ismét teológiai iskola falai között. Az idegenvezetést ma a teológushallgatók adják, szigorú szabályok vannak, nők csak hosszú szoknyában, fejkendőben járhatnak a Lavra területén.

Nincsenek megjegyzések: