2010. február 27., szombat

szürke napok

Most aztán semmi szép nincs ebben a városban, a nap ki tudja hová tűnt, minden szürke, leginkább az ég, hol világosabb, hol sötétebb színezettel, felnézel, az az érzésed, hogy mindjárt esik - de még az ég is fáradt, vagy fásult ahhoz, hogy terhét elengedje. Egyébként sincs semmi szükség újabb csapadékra, a december óta bőségesen lehullott hó egy része még mindig az utakon árválkodik, bár melegebb napokon olvadásnak indult, de azt is csak azért, hogy a visszatérő hidegre meggondolja magát és most mocskosan keretezze az utcákat. A jég feketére kövülten ragaszkodik a járdákhoz, óvatosan lépkedünk, ott, ahol a hó elolvadt, látni, hogy mi szemét és kosz gyűlt össze alatta a télen. A tavasz halvány ígérete olykor biztató fuvallatként keresztülsuhan a városon, amikor enyhe szelek fújnak, tavasz szagot hoznak, de a helyzet az, hogy az éjjel ismét fagyott és amikor sétálni mentünk, a szél egyáltalán nem volt barátságos.

Mit lehet tenni ilyen időben? Film, múzeum, kaja, koncert, találkozás barátokkal, ismerősökkel, kicsi séta - ez megy már 1 ideje, nem voltam formában írni... Fontos, hogy jól induljon a nap - lágy tojás, kaviáros palacsinta, tea. Amíg odakint az idő gondolkodik, hogy milyen irányt vegyen - bent a melegben mehet 1 film. Ha a film borongósra sikeredett, tetézzük meg 1 derűsebbel - nem gond, ha már eddig 5-ször láttam, aranyos, szívesen nézem hatodszorra is. Így indult a reggel, 2-szeresen Meryl és Amy (Doubt, Julie and Julia), közben surroghat a mosógép, főhet az ebéd - ez utóbbi még mindig böjti: sült lazac, spenótos-sajtos palacsinta és 1 kis édes puding a szürke séta előtt. Útközben beugrunk a Besszarabszkij rinok oldalán nyílt közértbe, de a hűvös szél és a szatyor súlya hamar hazaküld bennünket egy újabb teára.

Este koncertre mentünk, az európai zene sorozat keretében a Filharmóniában osztrák zene-est volt, Haydn, Beethoven, Schubert és Schönberg, a Post Scriptum vonósnégyes előadásában.
Nem nyüszög -- január, február, itt a nyár!

7 megjegyzés:

Fules írta...

Ma legalább süt a nap.:)))
Nagyon hosszú volt ez a tél. Elég volt belőle.:)
Noé:)

Csilla írta...

Milyen szépen írtál! Költői hangulatban voltál?

Egy dologgal tudlak csak vígasztalni, egyszer muszáj lesz eljönni a tavasznak is, hiszen már március van!

Itt is fagyott megint, de nappal gyönyörüen süt a nap legalább, de a virágokat be kellett hoznom, mert sajnáltam volna őket, ha lefagynak éjszaka. És egész hétre ezt mondják, hát nem csak nálatok késlekedik egy kicsit ez a tavasz!

De hamarosan, hamarosan! :))) Addig meg jó filmezést, teázgatást, miegymást! :)))

Observer írta...

Noé - igen, nagyon hosszú volt ez a tél, rengeteg hóval, gyorsan sötétedő nappalokkal. Ma jó kis napsütés volt, hétvégére még derekas mínuszokat jósolnak...

Csilla, korán keltem, melankólikus hangulatban. Igazad van: mindjárt-mindjárt itt a tavasz! Most nálunk még kültéri virágoknak nyoma sincs, az erkélyünket 3 hete betemette a tetőről levert hó és jég, az 1gyik virágláda ennek áldozatul esett, le kell cserélni. De ez nem panasz, alig várom -- :)).

Euthymia írta...

Igen, én is pont azt akartam mondani, hogy milyen jó kis költői hangulatban lett ez a bejegyzés megírva :)
Itt is csudi 7ágra sütős nappalok vannak, de hajnalban vakarni kell a szélvédőről a ráfagyott deret, vagy mit.
Jön, jön a tavasz! Remélhetőleg!! A madarak már nagyon azt csipogják!! :)

Observer írta...

Most keltem, mindjárt 6 óra és mínusz 5 fok! Na ne már, tegnap még nem erről volt szó?! Az utóbbi napokban az enyhe idő 1ső jeleként kora reggel a környékbeli kismadarak "hajnali" ébresztőként csiviteltek - ma reggel ennek semmi jele, ebben a hidegben ők sem dugják ki csőrüket, csak a kukásautó zörgött errefelé...

Observer írta...

A "költői" hangulatról - örülök, hogy tetszett nektek, :)) -- szürke napról és koszos hóról sokkal jobb így írni, másképp amolyan "pofonverős-re" sikerült volna...

Csilla írta...

Hi-hi! :)))