2009. december 5., szombat

Lembergi hétvége

Lvov a templomok, kávézók és sétákra hívó kis utcák városa. Lvov mai arculata a 16.sz.-i tűzvész után alakult ki, és bár a város többször gazdát, országot cserélt, háborúk, csaták szerencsésen megkímélték. Az Óváros szorosan beépített, valaha sikk volt egymással versengve szebbnél szebb házakat felhúzni, a 3 keresztény egyházat templomokkal megajándékozni. Békésen, egymás mellé, vagy egymásra épülve maradtak fent a katolikus, görög-keleti templomok, leghíresebb közülük a lvovi Latin katedrális, majd 100 éven át épült. A templom mellett egykor temető volt, itt épült fel a város Boim György, gazdag magyar
posztókereskedő családjának sűrűn díszített homlokzatú és belsejű temetkezési kápolnája. Az örmény templom a 14.sz.óta áll, ottjártunkkor éppen istentisztelet folyt, egymás után 2 nyelven, ukránul és örményül szóltak a papok. Az örmény templom mellett van a régi temető, környező utcácskákban valaha örmény kereskedők házai sorakoznak.  A Piactér (Rinok/Rynek/Marktplatz) épületei keskeny 3-ablakos, 2-emeletesek. Velencei paloták stílusában épült a 6-ablakos ház, Korniakt Konstantin, tehetős görög borkereskedő részére, később a Sobieski család tulajdonába került. A házban ma múzeum van, Jan Sobieski korából származó gyűjteménnyel - feltétlenül érdemes megnézni. Az olasz udvaron nyáron kávézóban lehet ülni, hangulatát még a mostani lvovi szürke téli nap sem tudja elrontani. Nyáron a Ryneken szabadtéri kávézók sokasága, ide kiülve maguk a lvoviak is csodálkozva néznek körbe, tényleg Ukrajnában vagyok? Most a Rynek életét a Városháza melletti ideiglenes műjégpálya hangos zenére korcsolyázói dobják fel, karácsonyi hangulatnak sajnos nyoma sincs néhány árva pirosan csilingelő bóvlis bódét leszámítva. A Piactér házainak stílusában maradtak fent a régi idők különböző nemzetiségű építtetői és építői, mert a tehetős német, görög, örmény, lengyel, rutén, olasz stb. kereskedők házait olasz, német, örmény építőmesterek tervezték és húzták fel.
Bármelyik kis utcán elindulva 1,5 órát bizonyosan bámészkodhatunk, tobzódhatunk az építészet gazdagságában, szépségében. Ha elfáradtunk, rengeteg nagyon-nagyon apró kávézó hívogat, Lvov mindig híres volt finom kávéiról. A Rynektől nem messze 1 hihetetlenül lerobbant, igazi köpi udvarban a "Kávézó a kék flaskához", ne féljünk bemenni, mert nagyon jó kávéjuk van. Kicsit tovább a "Kávézó az oroszlánhoz", 1 másik utcácskában kézi csokoládémanufaktúrával összeforrt kis kávézóban kóstoltuk meg a helyben belga csokiból formázott és különböző módon ízesített bonbonokat. Innen 2 házzal odébb áll Leopold Sacher-Mazoch szobra, (a mazochizmus névadója is a város szülöttje), háta mögött a kulcslyukat formázó portálon túl szintén kávézó. A szobor bal zsebébe nyúlva különcök élvezkedhetnek, belefényképeztem - igen, az az. Lvovban még hűtőmágnesekre specializálódott kis butikot is találtunk, kár, hogy portékája csak a szokásos kommersz cucc.  

1 megjegyzés:

Snowqueen írta...

De jó hangulata van ennek a városnak! Ha tehetem, majd elnézek ide (is), mert nagyon megtetszett a leírásdo és képek alapján(ráadásul él ismerős is Lvovban...)
Kár, hogy némely épület fala és homlokzata úgy omladozik:-(