2009. október 17., szombat

Esős hétvége Odesszában

Nem, ez nem elírás. Nem olyan rég, egyik kedvenc másik blogon - a szomszéd országról szól - némi polémia ment Odessza nevének magyarításáról, az Ogyessza a város orosz nevének orosz kiejtés szerinti átírása, valójában az odesszaiak odesszának ejtik, kemény d-vel a lágy helyett. Mielőtt bárki megkérdezné, nem tudom, hogy ukránul miért 1 sz-szel írják, nem v'ok nyelvész, végképp rejtély, hogy ezek után a latin betűs transzliteráció miért dupla s? Itt 1 utolsó kép az AN-24 üléséről, rajta a kijáratot jelző sárga nyíllal - jó, mi? és én ezen ültem! - meg

1 másik a repülőtérről, ahol világosan látszik az ukrán név és annak latin betűs átirata. Az odesszai repülőtér egyáltalán nem nagy szám, ne legyenek nagyobb elvárásaid, nem fognak meglepetések érni, ez a hozzáállás általában véve hasznos Ukrajnában. A képet a buszról lőttem, belföldi járatként most az épület mellett rakott le bennünket (ez már más ukrán városban is előfordult velem), aki feladta a bőröndjét, perceken belül 1 egy utánfutós szállítóról levehette és a kerítés-kapun át egyből kijutottunk az utcára. Engem L. a repülőtér épületében várt az érkezési oldalon - ez logikus, ugye - volt meglepetés, mikor rátelefonáltam, hogy már kint állok, mehetnénk.

Az idővel nem volt szerencsénk, mondhatjuk, ismét lementünk délre fagyoskodni, ottlétünk alatt pár óra kivételével rendesen zuhogott. Bepróbálkoztunk zárt-terű programmal, a Puskinszkajan az útikönyvek által favorizált Nyugati és Keleti Művészetek Múzeumával, az épület 19. sz-i klasszikus palota, Abaza orosz nemesi család sarja, gabonakereskedő, senior állami tisztségviselő stb. építtette nyári palotaként szeretett felesége számára. Ez a fajta gálánsság mára sem veszett ki az itteni újgazdag körökben, meg a mai ukrán oligarchák és üzletemberek is azt példázzák, mennyire lukratív a biznisz ötvözése politikai szerepvállalással. Ez most csak mellékzönge, a palota tényleg szép, a belső enteriőr bővelkedik karrarai márványban, gazdag aranydíszítésben. Az épület homlokzatát szépen felújították, a tetőt nem sikerült, így a csodálatos felső szint rendesen ázik, és a víz a plafonról csöpögött és a mennyezet festése felkunkorodva málik, potyog. Sajnos a múzeum nyugati részlege felújítás miatt a Caravaggio festmény ellopása óta zárva tart, a keleti rész nemigazán hagy mély nyomot bennem. A képen látható Buddha szobor az 1gyik legrégebbi db.

Odessza építésével a 18.sz.-ban Joseph Deribast bízták meg, Nagy Katalin egyik hadvezéreként ő küzdött meg e helyért a törökökkel. Francia kormányzók és polgármesterek követték, Richeliu (a bíboros unokája), Langeron felvirágoztatták a gazdaságot és a kulturális életet. Neves olasz, francia, orosz építészek tervei alapján épültek a városközpont utcái, orosz nemesek, görög kereskedők, francia arisztokraták, olasz, német, bolgár, török 18.sz. korabeli üzletemberek és expatok, a kialakuló zsidó közösség kultúrája, ízlése és pénze alakította a városképet. Klasszicista, barokk, empire, reneszánsz, szecessziós paloták és középületek keverednek a délies, mediterrán belső udvarú házakkal, kávézókkal. Minden vallás, minden konyha és minden étterem honos errefelé. Naaagyon szuper egyveleg, jót sétáltunk a köveken a folyamatosan szakadó eső ellenére.
Folyt. köv.

1 megjegyzés:

Csilla írta...

Ó, a nagyobbik lányomnak fogom mondani, hogy egyszer menjen el oda. Imádja a történelmet, müvészettörténésznek készült, de az egészsége miatt eltanácsolták sajnos. Viszont a régi szép dolgok iránti szeretete megmaradt!
Majd elküldöm ide őt is, hogy olvasgasson téged, ha ideje engedi.