2009. szeptember 26., szombat

Umany, Szofijevka park


Nagyobb térképre váltás

Umany 200 km-re van Kijevtől délre az ogyesszai út mentén, néhány dologról híres: (i) itt található a csodaszép Szofijevka dendropark, (ii) itt van a hászid zsidó irányzat alapítója, a braclavi Nachman rabbi sírja, mára komoly zarándokhellyé vált, és (iii) Umany hírhedt a 18.sz-i zsidó mészárlásról, a hajdamákok kegyetlenül leölték a város zsidóit. A képen lévő parkrészlet (virágágyás) a park korát mutatja: 213 éves.
A Szofijevka parkot Potocki, lengyel nemes építtette felesége, Szofia számára. Szofia meglehetősen színes, mozgalmas és kalandos életet élt, görög származású, 1760 körül született, 1777-ben anyja szegénységük miatt a sztambuli piacon eladta a lengyel követnek, kit megfogott a leány szépsége. Őt követve Varsóba, útközben, Kamenyec-Podolszkban Szofia találkozott Witt kapitánnyal, az erőd helyettes parancsnokával, aki szerelemre lobbant iránta és feleségül vette. Szofia több európai udvarban is megfordult, mindenütt hatalmas sikere volt, szépsége, bája, viselkedése, okossága népszerűvé tette, férjét pedig előbbre tolta a ranglétrán. Egyik meghatározó hódítása 1790 körül Patyomkin herceg, az ő megbízottjaként közvetített az oroszok, törökök és lengyelek között. 18.sz.-i Mata Hariként különösen könnyen, női báját bevetve és gyorsan alakította kapcsolatait. Utazásai, vagy feladata valamelyikén hozta össze a sors Sztanyiszlav Potockival 1792-ben, romantikus, nagy szerelem szövődött, közös életet éltek, 8 gyermekük született. Potocki vagyont fizetett Szofia férjének a válásért. Potocki is nős volt, gazdag felesége Josephine II.Katalin udvarából, 11 gyermeket szült a házasság ideje alatt. Érdekes erkölcsök voltak annak idején (meg zéró születésszabályozás) ugyan valamennyi gyermek a Potocki nevet viselte, valójában különböző apáktól származtak - Josephine az urával töltött kezdeti éveket követően udvarhölgyként utazgatott és útjáról hol terhesen, hol egy apró gyermekkel tért vissza. Szofia is 10+ gyermeket szült, Witt, Potocki, meg talán Patyomkin és Ponyatovszki is az apák között voltak. Potocki és Szofia néhány év elteltével összeházasodhattak, de a frigy innen már rövid volt és boldogtalan; Szofia összemelegedett Potocki 1ső házassága 1sőszülött fiával, Jurijjal, illetve Sztanyiszlav Potocki 1805-ben meghalt. A park Juráé lett, aki vagyonával együtt elkártyázta, ezután Szofiára szállt, az ő halála után 1822-ben Potockival közös fiúkra, Alekszanderre maradt. Ő a parkot tovább építette, szobrokat helyezett el, összeíratta a növényzetet. Tőle kobozták el a cár elleni összeesküvésben való részvétele miatt 1832-ben, a birtok a Kijevi Állami Kamara kezelésébe került. A parkot gondozzák, új teraszokat létesítenek. A Cári Park nevet kapta, később az Odesszai Kertészeti Főiskolához került, Umanyi Parknak hívják, a forradalom után a III.Internacionálé Parkra keresztelik, néhány évtizedben pénzhiány miatt elhanyagolják. 1946 óta ismét "Szofijevka" Park, ma az Akadémia önálló tudományos egysége.
Potocki a park építésével 1796-ban Metzelt bízta meg, a park 1800-tól volt látogatható, bár a munkálatok még folytak 1805-ig. A megbízás szerint Metzelnek ötvöznie kellett a természetet a művészetekkel, mindenekelőtt a görög kultúra, romantika és korabeli park-design elemeivel. Mai szemmel gigantikus munka eredménye a park, gránitszilákat mozgattak a grottok kialakításához, víz-és földalatti járatokat fúrtak, mesterséges tavakat alakítottak ki a Kamjanka folyó duzzasztásával, a völgy oldalait különböző növényzettel ültették be, erdőt, angolparkot, vízeséseket, szökőkutakat hoztak létre -- mindez harmonikus és természetes környezetet teremtett. A parkban görög mondák, legendák kelnek életre, Kaukázus hegye, Múzsák terasza, Odüsszeusz kalandjai, a világ teremtése, Leszbosz szigete, szirének, óriások birodalma -- számos, görög klasszikus szobor (mind másolat) emlékeztet Hellászra. Föld alatti, "alvilági" mesterséges, csónakázásra kialakított Styx folyó húzódik 7 kúttal, a szerelem szigetén könnyed rózsaszín pavilon áll, rózsák kertje, lejtős angol park, kínai pavilon, emlékek a Potocki családnak, fiatalon elhunyt gyermekeiknek, férfitagjaiknak, hidak, lépcsők, utak kanyarognak a park felső és alsó részein, apró barlangok húzódnak meg a gránittömbök alatt.


Mi az 1ső sétát idegenvezetővel tettük, a park nagyon jó kiránduló és piknikező hely, szerencsés kialakítása miatt szerintem minden évszakban élvezhető. Legjobb, ha az ember felkészülten megy; szendvicsek és innivalók társaságában, mert sajnos nincs semmi kávéház, étterem ebédre, vagy csendes teázásra. A bejáratnál pavilonok sorakoznak, ahol mindenféle kacatot, meg némi enni-és innivalót is árulnak, korabeli ruhákban lefényképeztethetjük magunkat.
Majd 1 legközelebbi post-ban megmutatom, hogy mire tettem szert...

1 megjegyzés:

Euthymia írta...

Szia, azért az fura, hogy nincs nagyon evésre lehetőség. Pedig arra mindig szoktak számítani bevételi forrásként, hogy az ember eszik valamit.Főleg, valami helyi specialitást biztos sokan kóstolnának.
Szépséges helyek vannak arrafelé is :) :)