2009. június 28., vasárnap

Kelet-Krím: Kercs

Egyáltalán nem volt igaza barátnőmnek, hogy Kercsben nincs semmi izgalmas. Egyébként is, az embert mindig vonzzák a "legek" - Kercs a krími félsziget legkeletibb pontja, stratégiai pont a Kercsi (Jenikalei), a Krími félsziget és a szemben lévő szárazföld között húzódó szoros csücskén, összeköti a Fekete-tengert az Azovi-tengerrel, nemzetközi víz, fontos hajózási hely. Ha valaki eljutott Feodosziáig, feltétlenül szánja rá azt a 100 km-t és 1 napot, hogy meglátogassa Kercset. A képen a főtéri Lenin szobor, vele szemben piros-fehér sávos zászló, Kercs zászlaja lengedez.

Kercs az 1gyik legrégebbi város a félszigeten, szokásos krími történelem: ógörög, boszporuszi, pontoszi, római, hun, bizánci, kazár, Rusz, tatár, génuai, török, orosz -- felsorolni sem semmi, ugye? Kicsit bővebben, milétosziak alapították i.e. 6.sz.-ban Panticapaeum néven, jelentése: "a hal útja". Később, a Boszporuszi Birodalom égisze alatt egyesített városállamok központja, majd a Pontoszi Birodalom, VI.Mithridatesz uralma alá került. Fontos kereskedelmi központ, saját pénzzel. Őt a rómaiak váltották, majd 300 évig, akiket a hunok űztek el, egyúttal lerombolták a várost. A 6.sz.-ban, I.Juszticiánusz bizánci uralkodó építette itt a boszporuszi erődöt, tette Kercset a birodalom legfontosabb városává, vezette be a kereszténységet. A kazárok a helyet Karsa (Csarsa) névre keresztelték, amely törökül piacot jelent. A 10-12.sz.-ban vált a Kijevi Rusz részévé, a szlávok Korcsevnek hívták, a fejedelemség tengeri kapujául szolgált. A 13.sz.-ban mongol-tatárok uralták, majd a génuaiak vásárolták ki, az olaszok a városnak a Cerchio nevet adták. 1 évszázaddal később az oszmán-törökök foglalták el és tartották a 18.sz.-ig, amikor az orosz birodalomhoz került. Ismét nagy fejlődésnek indult, létrehozták az 1ső, antik maradványokkal foglalkozó múzeumot. Még 2 háború - a krími (19.sz.), és a II.VH tépázta meg a várost, angolok, ill. németek kezére került. A II.VH-ban Kercs és vidéke komoly tengeri és szárazföldi harcok színtere volt. Ma is fontos tengeri-katonai bázis Ukrajnában.

Jó hír, hogy ennek a gazdag történelemnek emlékeit fellelhetjük a városban. Hanem, a feodosziaiak konspirációja semmi a kercsiekéhez képest! Kercsben alig-alig van bármiféle tájékoztató, vagy iránymutató tábla, járókelőktől kell gyakran kérdezni, nagyon segítőkészek -- ennek ellenére többször sikerült eltévednünk.

Az antik város a mai Mithridatesz dombon állt, hatalmas falakkal körülvéve, kitűnő ellenőrzési pont a tengerre, kilátással egész Kercsre. Mithridatesz ezen a dombon halt meg a rómaiakkal folytatott háborúban. Betegesen rettegve az esetleges megmérgezéstől, Mithridatesz minden nap kevés mérget vett magához, hogy szervezete hozzászokjon. A rómaiakkal folytatott háborúban fia elárulta, Mithridatesz, megértve, hogy nincs számára kiút, feleségeivel és szolgáival visszavonult palotájába és méreggel teli bort ittak. A méreg azonban egyedül rá nem hatott, így az erődítményből kirohanva egyenest a rómaiak kardjaira vetette magát.
Panticapaeum feltárt részeit láthatjuk, lakóépületek, valamikori templom, oszlopok. Csodával határos módon maradtak fenn, mert a II.VH idején a legélesebb harcot ezért a helyért vívták. A dombra hosszú lépcsősor visz, a 19.sz.-ban Digbi, olasz építész tervezte, ennek 2 oldalán Kercs jelképe, a griffonok állnak, fent pedig II.VH-s dicsőség emlékmű és kicsit odébb világítótorony látható.

A domb lábánál találjuk Keresztelő Szt. János templomát a ruszi időkből. Egykupolás, jellegzetes keleti-keresztény, bizánci stílusban épült, fehér és vörös téglákból. Az ősök ennek a csíkozásnak - szépen díszítő funkciója mellett - antiszeizmikus hatást is tulajdonítottak. Oszmán időkben a templom mecsetként szolgált. A templom 2dik felét, a haranglábat, ill. a szentély kiszélesítését a 19.sz.-ban építette a fenti olasz építész -- szerencsésen olvad össze a 2 teljesen különböző építészeti stílus.

A Kercsi szoros legkeskenyebb pontján emelték a törökök a 18.sz.-ban Jeni-Kale (Új-Erőd) várat, olasz építész tervei alapján. 4 kapszula alakú toronnyal ellátott, a parti dombra felfutó falakkal, valaha sok-sok ágyúval felszerelt, körülhatárolt erődítmény, amely a szorost ellenőrzi. Az erődítményen belül mecset, víztározó, fegyver-és puskapor-raktár, lakóépületek, fürdő állt. Az ívóvíz-ellátás gyenge pont volt, ezért pár kilométerről föld alatti vezetéken is biztosították a vizet. A vár az életben meglepően kisebb, mint a képeken.

Adzsimuskaj katakombái Kercs mellett több km hosszú barlangrendszert alkotnak, valaha mészkő kitermelés folyt itt. A II.VH-ban a támadó német túlerővel küzdő szovjet csapatoknak nem volt idejük visszavonulni, 10ezer katona idemenekült, partizánokkal és helyi lakosokkal együtt. Teljesen reménytelen körülmények között, világítás, alapvető higiéne, szervezett élelem, víz, stb. ellátás nélkül, sebesültekkel, betegekkel tartották magukat fél éven keresztül, ki-kitörve megsorozva a faluban állomásozó németeket. A németek a kivezető réseket berobbantották, mérges gázzal, kiéheztetéssel kifüstölték a bent maradtakat. Kevesebb, mint 200 fő élte túl ezt az ellenállást. A katakombák egy részén ma múzeum működik.

Egészen közel ide emelkedik a Carszkij Kurgán, boszporuszi uralkodói temetkezési hely. A Krímben és általában Ukrajna területén számos kurgán található, szkíták, boszporusziak, más sztyeppei nomád népek sírhelyei. Az ittlévőt a 19. sz.-ban feltárták, látogatható.

Kercsben a látnivalókon kívül a friss és finom halételeket kell feltétlenül megkóstolni.

Nincsenek megjegyzések: