2009. április 4., szombat

Csernyigov

Csernyigov Kijevtől kb.120 km-re, észak-keletre, a Gyeszna folyó partján fekszik, középkori, a Kijevi Rusz 2dik legjelentősebb városa - írásos emlék nevéről 907-ből maradt fenn. Több mint 1300 éves város, a Csernyigovi fejedelemség központja, fénykorát a 12-13. sz.-ban élte, ekkor születtek a még mai is fennmaradt ősi pravoszláv templomok és kolostorok egy része. Élénk kereskedelmet folytatott Bizánccal, skandináv, ny-európai és keleti országokkal. Virágzását a tatárjárás törte kettőbe néhány évszázadra, majd litván, később lengyel fennhatóság alá került, fontos, megerősített határváros a lengyel és orosz birodalom között, magdeburgi jogokkal. Az 1600-as évek 2dik felére Hmelnyickij függetlenségi harca eredményeként az orosz birodalom részévé vált, hetmanság került bevezetésre és a pravoszláv egyház visszanyerte régi fényét.

Kijevből széles, 2x2 sávos autóút vezet Csernyigovba, a szokásos ukrán megoldásokkal: (i) településeken át visz az út (kétoldalt házak, tyúkok, stb.), (ii) kicsi meglepetés, hogy a pályán lehet balra kanyarodni, de (iii) az igazán ütős az időszakonként fel-feltűnő, az autóútra piros-fehér színekkel felfestett gyalogosátkelő zebrák. Jellemzésül talán még annyit, hogy nagyon lehet felülmúlni a magyar utak kátyúit, gödreit és tankcsapdáit. Útközben csak 1-szer bűntettek meg bennünket - sebesség túllépésért, a jatt UAH 150 volt, kb. HUF 4e, zsebbe és természetesen külföldiként túlcharge-oltak minket.

Mi, mint lelkes és felkészületlen utazók (se városi térkép, se útikönyv) Csernyigovba érve, jelzőtáblák híján a templomtornyokat kerestük -- bőven találtunk, csak a tatárjárás előtti időkből 5 templom maradt fenn és ehhez jönnek a 17.sz.-tól építettek sora, lévén Csernyigov fontos vallási központ is volt és maradt.

Először a Szent Katalin templomot látogattuk meg, a folyó melletti dombon magasodik kecses 5 kupolás épülete. Jakob Lizogub, kozák vezér építtette kőből a korábbi fatemplom helyén annak örömére, hogy győztesként tért vissza az orosz-török háborúból Azov mellől. A templom felújítása még folyik, a helyi pap felvitt minket a kupolák közé a padlásra, magas lépcsőkön és pallókon felküzdve páratlan élményben lehetett részünk -- a kupolarendszer tetején sporadikus lyukakon és réseken áttörő, szűrt fény a belső falakra, vagy a fény útjába tartott palára vetíti az átellenben lévő kupola képét, a fénytöréstől függően különböző méretű egyfajta árnyképekben. Sosem láttam még ilyet, felfoghatatlan, páratlan és különös jelenség -- mire képes a természet és az ember ha összefog.

A templommal átellenben a Val-on állt valaha a csernyigovi erőd, a folyó felől védte a várost, a magaslat falán néhány ágyú áll sorban, legenda szerint Péter cár ajándékozta elismerése jeléül a svédek ellen derékul harcoló hős kozákoknak.

Itt, a vársáncon áll a Szpasszkij székesegyház, a Rusz legrégebbi kőből épült temploma. Msztyiszláv, csernyigovi fejedelem (a keresztelő Vlagyimir fia) alapította a 11.sz.-ban - hálája jeléül, hogy testvére, Jaroszláv elleni csatát megnyerte, mely eredményeként Ruszt felosztották maguk között és a Msztyiszláv független csernyigovi fejedelem lett (a Csernyigovi fejedelemséget csak halála után csatolták a Kijevi Ruszhoz). Ez a templom a temetkezőhelye több csernyigovi fejedelemnek, ebben a templomban találkozott 1654 januárjában a csernyigovi kozák ezred vezetője az orosz követtel és fogadott hűséget az orosz cárnak (Perajaszlavi Rada). A székesegyházat bizánci stílusban építették konstantinápolyi, helyi és kijevi mesterek, később 2 mellékoltárral és 1 keresztelővel látták el. A régi belső elpusztult, Katalin utasítására a 18.sz.-ban a mellékoltárok helyére 2 kupolás bástyát építettek. Az ikonosztáz 18. sz.-i, a templom mai belső gazdag arany, vörös, zöld és szürkéskék díszítését a 19.sz. végén nyerte el korábbi motívumok alapján. A szovjet időkben a 54 évre bezárták, később múzeum volt. 1990-ben adták vissza az egyháznak borzasztó állapotban, 15 évig állították helyre.

Mellette található a Borisz-és-Gleb templom, a mártír fiúk emlékére a 12.sz.-ból -- valaha az itt lévő kolostor fő temploma -- a II.VH-ban lerombolt templomot helyreállították, ma múzeum.

Pár lépéssel tovább a Csernyigovi Kollégium épülete, a korábbi erőd alapjain épült kolostori ebédlőt építették át iskolává, híres volt a maga idejében, a Kijevi-Mohiljanszka Akadémia tanárai oktattak. Az oktatás latin nyelven folyt, 6 éves képzés kereteiben lengyelül, görögül, franciául tanultak, görög és római klasszikus műveket olvastak eredetiben a tanulók (helyiek, civilek, szerzetesrendbéliek, szomszédos orosz és belorusz megyeiek). Az ebédlő és iskola egybenőtt a harangtoronnyal.


Újabb kupolákat követve jutottunk a Jeleckij kolostorhoz, amely területén harangtorony, az Uszpenszkij székesegyház, a Péter-Pál templom, és az itt élőket kiszolgáló lakóépületek találhatók. Monda szerint az Uszpenszkij templomot a 11.sz.-ban Szvjatoszlav Jaroszlavics, csernyigovi fejedelem alapította (vadászat közben errefelé egy fenyő tetején a Szűzanya szentképét vélte látni), majd köré alakult a kolostor. A tatárjárás után csak a 15.sz.-ban állították helyre, a lengyelek ideje alatt a jezsuiták vették birtokukba. A 16.sz.-tól neves archimandritái (kolostorvezető) voltak, köztük Baranovics, Uglickij, Makszimovics, (a Kollégium alapítója) - valamennyien később csernyigovi érsekek, Galjatovszkij, ukrán író, akit itt temettek el. A fejedelmi könyvtár maradványai, nyomda volt a kolostor területén, több falu, földek, kaszálók, erdők, halastavak, malmok, téglagyár, szeszfőzde tartoztak ide -- meghatározó gazdasági, vallási és társadalmi szerepe volt a környéken.

A 17.sz.-ban építették területén a harangtornyot, a Péter-Pál templomot és ebédlőt, lakó-és gazdasági épületeket. A kolostor alatt járatok vannak, amelyek összekötik a templomokat, illetve kivezetnek a területről. Ma a kolostorban pravoszláv apácarend működik, az Uszpenszkij télen zárva, nyáron tart nyitva - kedvünkért kinyitották, eszméletlen hideg volt bent. Ottjártunkkor aktív élet folyt, gyerekeknek vasárnapi iskola volt és mise ment a Péter-Pál-ban.

4 megjegyzés:

Snowqueen írta...

Érdekes bejegyzés volt,s szépek a képek.

Observer írta...

Remélem eljutsz 1-szer Csernyigovba, képzeld, csak a látnivalók felét abszolváltuk -- még vissza kell menni :))

Snowqueen írta...

Hűűűű,remélem,az újabb csernyigovi útról is lesznek képek,kíváncsian várom!Remélem,azért tényleg én is eljutok oda egyszer...

oximoron írta...

nem tehetek róla, de gyengéim a hagymak. foleg kupolakban! imadom oket!
jo neked, hogy barmikor lathatsz olyanokat.
*egypiciket irigyked*