2008. december 23., kedd

válság

A miniszterelnök asszony december 18-án sajtótájékoztatót tartott, nyíltan megvádolta az Ukrán Nemzeti Bank (UNB) elnökét, elnökhelyettesét, a köztársasági elnököt és annak csapatát a hrivnya (UAH) szándékos leértékelésében. A felvázolt séma szerint az UNB - kenőpénz fejében - refinanszírozási hitelt bocsátott bizonyos kereskedelmi bankok részére, akik az összeg túlnyomó részét devizavásárlásra fordították, tovább fokozva a válság miatt amúgy is megnövekedett $ iránti keresletet. Május óta a hrivnya bankközi árfolyama 90%-ot zuhant, a csökkenés jó részét az utóbbi 1,5 hónapban szenvedte el, látványosan, naponta veszítve értékéből. A kormányfő-asszony azonnali vizsgálatot követelt, valamint az UNB elnökének menesztését. Mindenesetre a hrivnya már másnap erősödni kezdett és kicsit ledolgozott értékvesztéséből, visszament UAH/USD 9,3-ról 8 körüli szintre.

Ukrajnában az elmúlt időszakban (2000 óta) az átlagos éves növekedés 7% felett zárt, ennek motorja kezdetben a termelési kapacitások felfuttatása, jobb kihasználása és a világpiaci konjunktúra miatt a folyamatosan bővülő ukrán export volt. De az utóbbi 3 évben a gazdasági növekedést az erős tőkebeáramlás és a bankrendszer hitelbőségével támogatott belső kereslet fűtötte, a bankrendszer hiteleinek növekedése éves szinten meghaladta a 70%-ot, az import éves 50-60%-kal nőtt, a
keresetek 30-40%-kal emelkedtek, ugyanakkor a termelői árindex 30%-os, a fogyasztó árindex pedig 20% szintet ért el. A hitelek növekedése jócskán felülmúlta a megtakarítások bővülését. A könnyen jött pénz villámgyorsan talált utat magának -- az ingatlanpiac hihetetlen növekedésnek indult, ismert középkategóriás brandek ontották választékukat ruha, elektronikus cikkek, élelmiszerek körében, a nagyvárosokban luxusmárkák üzletei, elsőosztályú éttermek nyíltak egymás után, az autókereskedések száma egyre nőtt és a közép-és luxus kategóriás turistautakat ajánló irodák nem voltak képesek kielégíteni a megnövekedett igényeket. Kijev horizontján az elszaporodott daruk jelezték az új lakó-és irodaházak építését, az ingatlanárak elszabadultak a másodlagos piacon is. Kijev belvárosában a négyzetméterenkénti ár $ 8-15 ezerre nőtt, a főváros környéki villák ára $ 1-2 millió volt. Egy dnyepropetrovszki jobb kégli többe került, mint Párizsban egy belső kerületi apartman. Ezen időszakban az autóértékesítés egyik vezető országa Ukrajna volt Európában.

Az első baljós jelek kora tavasszal a nagyértékű ingatlanok piacának befagyásával jelentek meg. Nyárra aztán a Kijevben serényen forgó daruk leálltak, manapság félbehagyott építkezések emlékeztetnek városszerte a korábbi ingatlanboom-ra. A kiteljesedő globális pénzügyi válság sec-perc alatt elzárta a nemzetközi hitelpiacok csapjait, Ukrajna sem tud pénzhez jutni. A gondokat tetézte, hogy a gazdasági válság következtében az ukrán export iránti kereslet, illetve az export termékek ára drasztikusan lecsökkent. Augusztusban az ipari termelés stagnált, majd hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben esett, aminek eredményeként novemberben az ukrán GDP már 14%-os havi csökkenést könyvelhetett el. Az ukrán gazdaság hagyományos húzóágazatai - vaskohászat, bányászat, acéltermelés, vegyipar, építőipar - kapacitásaik 50%-án működnek, már amelyik még dolgozik, mert van olyan üzem, ahol már az 1 napos munkahetet is bevezették. Gondokkal küzd az autógyártás és a mezőgazdaság is, utóbbi rekord-termést ünnepelhetett 2008-ban, idén másutt is jó volt a termés, a válság miatt kisebb a kereslet, az árak és az exportlehetőség elmaradnak a várttól. Tömeges leállások, munkaerő-elbocsátások vannak ősz óta. Riadót fújtak a szolgáltató és kiskereskedelmi egységek is. Válságos időkben a reklám, marketing, oktatás, tanácsadás, stb. a szokásosan alkalmazott költségcsökkentési intézkedések legelső áldozatai és még folytathatnák a sort.

Az ingatlanbuborék is kipukkadt, az árak helytől függően 20-40%-kal estek, a piac áll, a hitelezés megszünte miatt adásvételi üzletek alig kötődnek. A bérleti díjak a korábbi csillagászati magasságból lassan visszakúsznak a földre a mind gyakoribb üzlet-bezárások miatt felszabaduló, kiadásra váró ingatlanok számának szaporodása miatt. Ez nehéz helyzetbe hozza az ingatlankiadásból közvetlenül és közvetetten élő bérbeadókat, ügynököket, közvetítőket.

A válság előrehaladtával az első 10 kereskedelmi bankból 2-nek támadt komoly likviditási gondjai a lakossági betétek kiáramlását indította el, az emberek élénken emlékeznek a '91-es, '98-as időkre, bizalmukat vesztve egymás után vették ki pénzüket a bankokból - из банка в банку, 'bankból a befőttesüvegbe', mondja a szójáték - bankrendszer szintjén a betétek 8-10%-a szívódott fel. A bizalom elvesztése beindította az erőteljes dollár iránti keresletet - a helyi hrivnyából aki csak tehette, a biztosabbnak ítélt dollárba menekült.

A globális válság a pénzügyi szektorból indult, hamar átterjedt a reálszférára és onnan, mint a bumeráng pattan majd kisvártatva vissza. Különösen igaz ez Ukrajnára, ahol a túlfűtött gazdaság mögött a hitelek állnak, a bankok a forrásokat külföldről vették fel, a vállalatok és a lakosság jó része devizában adósodott el. Milyen üzlet, vagy egyszerű földi halandó tudja majd kitermelni/megfizetni az árfolyamesés következtében megnövekedett törlesztőrészleteket, a források drágulása miatt megemelkedett kamatterheket? 2009 Ukrajnában bizonyosan a default-ok éve lesz. Az is kérdéses, hogy a bankok korábban külföldről felvett forrásait milyen módon lehet majd megújítani, prolongálni.

A válság jeleire az először fittyet hányó, majd hangosan hárító politikusok egészen mással voltak elfoglalva. Nyár végére felbomlott a koalíció, a pártok és vezetőik egymást dobálva saját pozícióik megerősítésével foglalkoztak egy újabb rendkívüli választás reményében. Szeptemberben még mindig az "Ukrajnát a globális válság nem érinti" kórus kántált, október elején ismerték el, hogy nagy a baj. A parlamentben lévő 5 párt felállása patthelyzetet teremt, ugyanazok a pártok és politikusaik rotálnak és többségük mögött a gazdasági érdekeiket könyörtelenül képviselő, vállalkozásaikat védő oligarchák állnak. A koalíció - 3 hónap elteltével, ill. a Régiókkal való röpke flörtölés után - ismét felállt, a narancsosokhoz -
parlamenti többséget megerősítendő - most Litvin blokkja csatlakozott. A koalíció ellenére a véget-nem-érő hadakozás tovább folytatódik a miniszterelnök-asszony (БЮТ) és a köztársasági elnök között (НУНС), ez nem is nagyon fog változni a jövő évi köztársasági elnök választás lezajlásáig. A legnagyobb parlamenti párt, a Régiók vezetője 100 napot adott rendteremtésre, azt ígérte, utána tömegeket fog megmozgatni.

A gazdasági romlás mértéke és gyorsasága mindenkit meglep, a jövő évi GDP csökkenésrről szóló prognózisok évi mínusz 4,5%-9,5% között szórnak. Nagy kérdés, hogy ilyen körülmények között az IMF által november elején jóváhagyott program és pénz ($ 16,4 mrd) mire lesz elegendő. A program a makrogazdasági és pénzügyi stabilitásba vetett hitet célozza helyreállítani, mindenekelőtt a pénzügyi szféra problémáira, az infláció kezelésére koncentrál, ill. bizonyos gazdasági megrázkódtatások elviselését hívatott segíteni. A program hátteréül szolgáló makrokeretek optimistább scenarioval, illetve prudens és szakértői megvalósítással számoltak. Az utóbbi még sajna nem körvonalazódik, az előbbiben pedig reménykedjünk.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

"Május óta a hrivnya bankközi árfolyama 90%-ot zuhant"

Ez biztos? Elég durván hangzik...

Observer írta...

Most, hogy kicsit visszaerősödött "már csak" 65%.