2008. augusztus 15., péntek

D. bulija

D. minden nyáron rendez egy kötetlen bulit, ahol a még nem szabadságoló expatok lelazulhatnak. D. kéglijének erkélye szerintem Kijev legjobb panorámáját nyújtja - tudjátok, ezt nem panaszképp mondom, nagyon szeretek ott lakni, ahol lakunk. Hanem erről a bizonyos erkélyről a kilátás fantasztikus, benne van Kijev történelme, építészete, hangulata. Ha nagyon balra nézek, mindjárt 2 gyönyörű pravoszláv templom, a Szt.Mihály és a Szt.Szófia. E 2 templom megkomponált együttese lentről az utcáról se semmi, de így fentről az aranykupolák kicsi gyűjteménye nagyon is OK. Kicsit jobbra, előre -- Szt.András katedrális emelkedik aranyszögekkel vert zöld kupoláival a Podol előtti dombon. Lábaink előtt, csak úgy előre nézve, fekszik az egész Krescsatyik és mögötte a presidential kerület, jobbra el pedig a besszarábiai piac, mögötte a tavaly befejezett Парус (vitorla) irodaépület impozáns alakja - utóbbit a köznép az épület formája miatt nemes egyszerűséggel Titanic-nak nevez.

Csendben állunk a balkonon, nézzük az előttünk feltárulkozó várost és beszélgetünk Francescoval, akinek az esküvője az Андреевский собор-ban volt, egy helyi, aranyos lányt vett el feleségül, esküvőjére 80 éves édesapja is átpattant Sziciliából. Az öreg körülnézett a városban, végigállta fia esküvőjét a felséges Szt.András templomban, melyet Rastrelli, olasz építész tervezett - egyébként ő tervezte a szentpétervári Téli Palotát, a kijevi Mariijszkij palotát, és még számos csodálatos épületet Oroszország- és Ukrajna-szerte -- és indulatos szavakra fakadt. Bűnösnek nevezte az ukrán turizmusért felelős minisztert, hogy ezt a fantasztikus várost, ahol az európai és szláv történelem, a pravoszláv egyház és kultúra, az európai építészet ilyen rendkívüli harmóniát alkot mennyire nem ismerik Európában. Az esti vacsora közben elvodkázgatva a kereskedelmi minisztert is mellécsapta -- mondván miféle marketing folyik itt, ezt a nedűt más országokban is ismerni és inni kéne.

Igazán szívemből beszélt (mondjuk a vodka nekem indifferens). Kijev, és egész Ukrajna sokkal több figyelmet érdemel, hozzátenném, különösen tőlünk, az egyik szomszédtól, magyaroktól, akik karnyújtásnyira vagyunk itt Ukrajna mellett. Az itteni kormánytisztviselők és az ő munkájuk -- egy dolog. Viszont a mi országaink között lévő valamiféle közös múlt - és ennek bizonyos korszakait ne illessük most jelzőkkel - többre kéne, hogy bennünket ösztönözzön, feljogosítson kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatainkban is.

Nincsenek megjegyzések: