2008. augusztus 24., vasárnap

Ukrajna függetlenségének napja

Ukrajna ma ünnepli függetlenségének 17. évfordulóját. A Majdan Nyezalezsnosztyin nagyszabású katonai díszszemlét tartottak - ennek előszeléről már írtam - a földi harci eszközökön kívül kicsike légiparádé is volt, nem beszélve a számos, különböző színes egyenruhákban tobzódó és felvonuló katonai alakulatokról. Meglepő volt az aláfestő zene - mert mindezt az Operaház fantomja melódiára nyomták, vagyis azt játszotta a katonai zenekar, itt nincs Rákóczi induló.

Hétvégére hazaugrottam, 24-e, az ünnep vasárnapra esik, tehát: hétfő munkaszüneti nap. Kicsit elszámoltam magam az ünnepi közlekedéssel, azt gondoltam, hogy vasárnap lévén senki nem lesz a városban, a parádé miatt mindenki felénk mozgott.

Válja, a szőke, szikár, csupa ránc, határozott, de végtelenül laza taxishölgy vitt ki a reptérre, miközben a borzalmas dugón sopánkodtam, azt mondta, cseppet se aggódjak, mindent megold. Valami ilyesféle következett ezután 45 percben, flikk-flakkok, tülkölések, hangos szitkozódások közepette törtünk előre a városban, megelőzve agresszív és bénázó, gyakorlott és kevésbé gyakorlott vezetőket. Válja az úton más közlekedőkkel szemben csak a tegező beszédmódot ismerte, irodalmi és nem irodalmi jelzőkben sem volt híján (sajna nem tudtam jegyzetelni, pedig most alkalmam lett volna újabb kifejezésekkel bővíteni szókincsemet). Beelőztük a felvonulásról eltávozott 3 rendőrkocsi által kísért katonákat szállító autóbusz konvojt, a rakétavetőket és még meg is tankoltunk, mert a benzin is kifogyóban volt az autóban. Rendben kiértem, búcsúzóul lefényképeztem és eltettem a telefonszámát.

Hanem Boriszpolon megint eszméletlen állapotok uralkodtak, eszemente hosszú és lassú sorok, ha nem ügyeskedek, lekéstem volna a gépet.

2008. augusztus 23., szombat

az ukrán zászló ünnepe

Az ukrán zászló kék és sárga színpárja a békés, felhőtlen kék eget, hegyeket, tiszta forrásokat és a sárgán aranyló, bő-termésű búzamezőket jelképezi. A színek használata a Kijevi Rusz idejére megy vissza, hivatalosan ilyen zászlót Lvovban, 1848-ban lobogtattak először, majd 1918-ban, a Nyugat-Ukrajnai Népi Köztársaság kikiáltásakor vezették be igen rövidke időre, Ukrajna hivatalos zászlója 1991 augusztusától. Rendkívül népszerű, sokat és sokszor használják, nem feltétlenül csak az állami ünnepeken, mert tudjuk, errefelé gyakoriak az utcai felvonulások, demonstrációk, vélemény-nyilvánítások, melyeket ilyen-olyan pártok és politikusok szponzorálnak - nem kevés zászlóval gyülekeznek, vagy vonulnak a békésen "tüntetők".

Mostanában Ukrajna békés kék egén felhők gyülekeznek, azért mára mégis a kéken hullámzó fekete-tengeri szevasztopoli kikötőbe visszaszálingóznak az orosz hadihajók. A grúz-oszét-orosz háború kitörését követően a Fekete-tengeri Orosz Flotta néhány hajója a grúz partokhoz úszott, erősítésnek, mert biztos, ami tuti, meg egyébként is volt arrafelé némi "teendő" az oszétok, orosz állampolgárok, ill. az oroszoktól független olajszállítmányok útjainak kapcsán. Ukrajna figyelmeztette az oroszokat, nem szeretne fegyveres konfliktusban segédkezni és az ilyesmibe bonyolódott hajókat nem engedi vissza. Másnap kommentálták, hogy ők nem úgy gondolták, ez nem hivatalos álláspont. De harmadnapra a köztársasági elnök úr rendeletet hozott az orosz flotta ellenőrzéséről, amely kiterjed a flotta szigorú ellenőrzésére, ideértve mozgását, pénzügyi teljesítéseit és fegyelmét, a flotta alkalmazottainak és családtagjainak tartózkodási engedélyeit. Az orosz flotta szigorú ellenőrzésével és a hadihajók mozgásának korlátozásával kapcsolatban részletes eljárási rend is született.

Ezt olvasván gyakorlatias kérdések ötlöttek fel bennem, mit tesznek majd az ukránok, ha az illető orosz hajó nem tájékoztatta 72 órával indulása előtt a hatóságokat, tényleg fel fogják tartóztatni? Valamint, szoktak-e ukrán vámosokat felengedni, hogy ellenőrízzék az oroszok milyen fegyverkészletet visznek magukkal? Nekik is ki kell nyitni a csomagtartóikat és a bőröndjeiket? Mi módon fogják létszám és útlevélvizsgálat alá vetni a matrózokat és értékelni a "milyen célból és hová mennek" kérdésre adott válaszokat? Ugye, needless to say, hogy az oroszok ezt oroszellenes lépésnek vették, tárgyalások kezdődtek és most (ismét) a beszólások korszakát éljük. Ukrajna sietett biztosítani Oroszországot arról, hogy szerződés szerint 2017-ig használhatja a szevasztopoli kikötőt és miután az oroszok elmagyarázták, hogy az orosz flotta parancsait a Kremlből kapja, nem Kijevből, az ukránok nyilatkoztak, hogy nem akarnak beleszólni a flotta ügyeibe, csupán felügyelni kívánják. (A képen a Moszkva nevű rakétacirkáló, a Grúziában járt 4-es konvoj flagship-je - visszatérés közben.)

Jaj-jaj.

A hadügyekért felelős ukrán miniszter, Jehanurov úr ugyan aláírta a köztársasági elnök úr által hozott rendeletet, az igazságügy minisztérium regisztrálta, mint Jehanurov úr tegnap este az 5-ös csatornán elmondta, ez csak akkor lép életbe, ha a kormány is jóváhagyja. Ó, az a fránya kormány, aki szabotálja az ügyek intézését! Jehanurov úr még azt is kifejtette, hogy a kaukázusi események megmutatták, mennyire egyedül vannak baj esetén a világban, ezért az ukrán hadsereget - amely azért ma is képes megvédeni Ukrajnát - rendesen fejleszteni szükséges, a jövő évi költségvetésben előirányzott UAH 10 milliárd helyett, nekik 32 -re van szükségük.

Miközben udvariasan a tv-ben nyilatkozott, a Fekete-tenger kék habjain, a túloldalon megjelent néhány NATO hajó, elsőként 1 amerikai, mert ők pedig grúz humanitárius akcióhoz nyújtanak segítséget. Hm-hm. Az oroszok meg erre azt mondták, hogy ők figyelemmel követik a hajókat és folyamatosan eleget tesznek békefenntartói feladataiknak.

Hát ez az, ettől a büdös nagy humanitárius és békefenntartói segítségtől tartok én. Talán egyszerűbb lenne, ha az érintett felek pl. megtanulnának sakkozni - ez stratégiai észjáték - és sakk-versenyeken mérnék össze erőiket. Alternatív megoldásként és fizikai erőpróbaként a szkandert javaslom.

2008. augusztus 22., péntek

biztatásnak veszem és köszönöm

Goldenblog 2008 – helyi.érték.
A szakmai zsűri és a közönség által leadott szavazatok alapján elkészült a 2008-as Goldenblog helyi.érték kategóriájának top 10-es listája.
8. Vákum

2008. augusztus 20., szerda

преображение господне, 2-й, vagy яблочный спас

Ma egyházi és népi ünnep van - de azért munkanap. Az egyházi ünnep azonos az augusztus 6-i katolikus egyházi ünneppel - Jézus színeváltozása - és a keleti kereszténység 12 legjelentősebb ünnepe közé tartozik. A pogány ünnepek körében ez a nap a gyümölcs-termés és a méz napja, így aztán ma mise után a föld terméseit (alma, körte, szilva, stb.) szentelik meg a templomokban, az alma, mint legnépszerűbb gyümölcs után kapta az ünnep az egyik nevét: яблочный спас. A méhészek is spéci módon ülik meg a napot, megszentelik a kaptárakat, megvendégelik friss mézzel a szomszédokat, árvákat és elesetteket.

2008. augusztus 19., kedd

itt az erő

Ülök békésen a költség-helyemen, amikor este 6 óra tájt az íróasztal, a szekrények rezonálnak, az egész szoba és az épület rettentő remegésbe kezdett. Azon gondolkodtam, mi a bánat lehet ez, mi mehet az úton, esetleg új metrót fúrnak, vagy csak az épület mondja be az unalmast.

Ennek fele sem tréfa, gép kikapcs és elindultam (volna) haza. Vologya bácsi azt mondja a telefonba, nyugodtan dolgozzak, most nem tudunk menni autóval, mert tankok vonulnak az úton. Gyorsan lepattantam az utcára és valóban, az ukrán hadi arzenál egy része ott vonult épületünk előtt az úttesten, mindenféle sorozatvetők, rakétavetők, nagyrakéták, katyusák, tankok, harckocsik, terepjárófélék, rakétaelhárítók és a bánat-tudja-mi-minden, megjegyezhetetlen nevek (a kollégák sorolták).


Fél órán keresztül, egymás után tömött sorokban, parancsnoki, zászlós dzsippekkel elválasztva végigmentek a Zsiljánszkáján, majd akkurátusan rákanyarodtak a Krasznoarméjszkájára és levonultak a Krescsatyikra próbát tartani a szombatra tervezett katonai parádéra (függetlenség napja lesz). Lőttek párat - azt is próbaképp.

Katonai díszszemle vagy 8 éve volt utoljára, most nagyon is beleillik az itteni politikai vonalba - egy nemzet, egy nyelv, egy egyház. Mint látjuk, még az erő is velük van.



2008. augusztus 18., hétfő

a boriszpoli post-hoz

Akik a ma reggeli géppel jöttek - 2 órát álltak sorban az útlevél-ellenőrzésnél. Mi délután érkeztünk - "csak" 45 perc volt. Utálom.

2008. augusztus 15., péntek

D. bulija

D. minden nyáron rendez egy kötetlen bulit, ahol a még nem szabadságoló expatok lelazulhatnak. D. kéglijének erkélye szerintem Kijev legjobb panorámáját nyújtja - tudjátok, ezt nem panaszképp mondom, nagyon szeretek ott lakni, ahol lakunk. Hanem erről a bizonyos erkélyről a kilátás fantasztikus, benne van Kijev történelme, építészete, hangulata. Ha nagyon balra nézek, mindjárt 2 gyönyörű pravoszláv templom, a Szt.Mihály és a Szt.Szófia. E 2 templom megkomponált együttese lentről az utcáról se semmi, de így fentről az aranykupolák kicsi gyűjteménye nagyon is OK. Kicsit jobbra, előre -- Szt.András katedrális emelkedik aranyszögekkel vert zöld kupoláival a Podol előtti dombon. Lábaink előtt, csak úgy előre nézve, fekszik az egész Krescsatyik és mögötte a presidential kerület, jobbra el pedig a besszarábiai piac, mögötte a tavaly befejezett Парус (vitorla) irodaépület impozáns alakja - utóbbit a köznép az épület formája miatt nemes egyszerűséggel Titanic-nak nevez.

Csendben állunk a balkonon, nézzük az előttünk feltárulkozó várost és beszélgetünk Francescoval, akinek az esküvője az Андреевский собор-ban volt, egy helyi, aranyos lányt vett el feleségül, esküvőjére 80 éves édesapja is átpattant Sziciliából. Az öreg körülnézett a városban, végigállta fia esküvőjét a felséges Szt.András templomban, melyet Rastrelli, olasz építész tervezett - egyébként ő tervezte a szentpétervári Téli Palotát, a kijevi Mariijszkij palotát, és még számos csodálatos épületet Oroszország- és Ukrajna-szerte -- és indulatos szavakra fakadt. Bűnösnek nevezte az ukrán turizmusért felelős minisztert, hogy ezt a fantasztikus várost, ahol az európai és szláv történelem, a pravoszláv egyház és kultúra, az európai építészet ilyen rendkívüli harmóniát alkot mennyire nem ismerik Európában. Az esti vacsora közben elvodkázgatva a kereskedelmi minisztert is mellécsapta -- mondván miféle marketing folyik itt, ezt a nedűt más országokban is ismerni és inni kéne.

Igazán szívemből beszélt (mondjuk a vodka nekem indifferens). Kijev, és egész Ukrajna sokkal több figyelmet érdemel, hozzátenném, különösen tőlünk, az egyik szomszédtól, magyaroktól, akik karnyújtásnyira vagyunk itt Ukrajna mellett. Az itteni kormánytisztviselők és az ő munkájuk -- egy dolog. Viszont a mi országaink között lévő valamiféle közös múlt - és ennek bizonyos korszakait ne illessük most jelzőkkel - többre kéne, hogy bennünket ösztönözzön, feljogosítson kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatainkban is.

2008. augusztus 14., csütörtök

a boriszpoli post-hoz

Nap-és napszak-függő a tömeg, pl. kedden du. simán ki lehetett lépni és csütörtök du. 5 perc alatt át lehetett jutni érkezés után.

2008. augusztus 11., hétfő

grúz-orosz háború

Sajnos ez folyik, az oroszok grúz-déloszét háborúról beszélnek. Tv-adótól függően, az események mésképp kerülnek bemutatásra, teljes a manipuláció minden oldalon. A BBC és más nyugati csatornákon, illetve hozzájuk tartozó website-okon az orosz agresszorok megtámadták szegény Grúziát, rendszerváltozást akarnak, aránytalanul súlyosan és erősen csaptak vissza a szegény grúzoknak, akik csak rendet akartak rakni országukban, a filmkockákon vonuló és romboló orosz tankok mennek az úton, orosz trikolor lengedez. A Vesti, vagy más orosz adókat nézve, Grúzia megtámadta Dél-Oszétiát, az oroszok csak békefenntartói szerződésükből fakadó kötelezettségüknek tesznek eleget, megvédik saját állampolgáraikat, síró emberek, felépített menekülttáborok, halottak, nyilatkozó parancsnokok, orvosok a képeken. Grúzia csak az alkotmányos rendet kívánta helyreállítani Dél-Oszétiában, ahol az oroszok által támogatott szakadárok rosszalkodtak hónapok óta és most az oroszok az ő független államiságukat fenyegetik, Dél-Oszétián kívül harcolnak ellenük az oroszok - lebombázott települések, segítségért folyamodó emberek.

Akárhogy is, kár volt a temperamentumos grúz elnöknek így nekilódulni az év legszerencsésebb napjára virradó éjszakán. Mire gondolt, amikor elindult, miért nem hamarabb olvasta a finn-orosz és egyéb háboruk történetét? Ő ne ismerné a mondást, ki kardot ránt, kard által vész el? Milyen - ahogy a Nato tagországok egyike nyilatkozta - "baráti gesztusokat" érthetett félre, hogy elindította a lavinát? Nézem a tv-t, benne a szóvirágokkal tűzdelt, ironikus, már-már személyeskedő polémiát az ENSZ BT ülésén az amerikai, orosz és vendégként meghívott grúz diplomaták között - a Vesti egyenes adásban, szinkronfordítóval közvetítette - és nem hiszek a fülemek. Miközben ők udvariasan és kimérten egymással anyáznak - legalább 1 hétig nem fognak ezután együtt sörözni a new-yorki csehóban - néhány ezer ártatlan és békés embert áldoznak be rohadt geopolitikai erőfitogtatásuk-és próbáik mentén. A grúz elnök már hiába visszakozik, teljességgel hiteltelen és szavahihetetlen az oroszok szemében. Az oroszok kemény fiúk, megállíthatatlanok, nyilatkoztak, a tűzszünet már nem elegendő. A grúzok egyébként sem tartják be a tűzszünetet. Az orosz elnök megmondta, logikus befejezéséig viszik békefenntartó küldetésüket (whatever that means), békére kényszerítik Grúziát, különben is, az oroszok történelmileg mindig a kaukázusi népek békés létének garanciája voltak (sic!), sosem viselkedtek közömbös szemlélődőként a régióban, tévedés volt azt gondolni, hogy a mostani helyzet kivétel lesz.