2008. július 24., csütörtök

Boriszpoli repülőtér

Boriszpol Kijev fő repülőtere, 4 terminálból áll, az A-ra érkeznek a belföldi járatok, a B-re a nemzetköziek, a C terminál a VIP részleg és a D terminálról indulnak a corporate-és magánjet-ek. Az elmúlt években a B terminált amennyire lehetett bővítették és a 2 éve született terv szerint a D terminált szeretnék továbbfejleszteni. Azt olvasom, a kormány jóváhagyta ezt a projektet, magánbefektetőket fog az építkezéshez meghívni. A közlekedési miniszter bejelentette, hogy áttekintették a még 2005-ben aláírt, japán JBIC bank boriszpoli repülőtér D termináljának építéséhez kapcsolódó finanszírozási szerződését, - USD 180MM összegben, 30 éves futamidőre, 10 éves türelmi idővel, 1,5% kamatlábbal - és elutasították, csakúgy, mint az idén júliusban hivatalos építési tendert nyert török vállalat pályázatát. Hivatalos indoklás szerint 2 fő ok volt, a finanszírozás devizaneme, a JPY nem kedvező, ill. a szerződéstervezetbe nem elfogadható technikai részletek kerültek.

A hitelszerződéssel az lehet a gond, hogy az összegek felhasználása oly mértékben konkrét finanszírozási célhoz kötött, vagyis kontrollált, hogy praktikusan lehetetlen "lenyúlni" belőle. Ez igen zavaró tényező egy olyan országban, ahol a "kapcsolati tőke" a lét alapja, az uram-bátyám-komám, a ma-te-nekem-én-holnap-neked, ki-kinek-a-kije-és-lekötelezettje, stb. vezérelvek mentén intéződnek az ügyek, a korrupciónak történelmi hagyományai vannak, mélyen és sűrűn behálózza a társadalom egészét, a legalacsonyabbtól a legmagasabb szintekig, így a racionalitási és logikai elvek, gazdaságossági, hatékonysági megfontolások abszolut hátrébb sorolnak.

A boriszpoli repülőtéren mostanra áldatlan állapotok vannak kialakulóban. A nemzetközi terminál forgalma régen kinőtte a repteret, de a helyszűke mellett a legfőbb gond a helyes folyamatszervezés teljes hiánya, lassú és elavult rendszertámogatás, a kiszolgáló személyzet pedig a régi szovjet idők stílusában közlekedik.

Kijevből való indulás esetén tömegjelenetek vannak az indulási oldalon már a check-in pultok előtt, emberek garmada álldogál kísérőikkel egy kordonnal elválasztott szűk, kis térben, elálltva a pultokhoz vezető utat. A kordon bejáratánál ülő девушка a checkin-pulthoz törő gyanútlan utast hangos kiáltással feltartóztatja, úticélját kérdezi, esetleg iratait elkéri és megnézi. Hogy ez miért szükséges, azt korábban, még a papir-alapú jegyek idejében sem értettem, teljességgel felesleges és értelmetlen akadály a folyamatban. A checkin-pultos soroknál különösen akkor szívja meg az utazó, ha az egyik helyi légitársaság járatával repül, mert ebben az esetben közös check-in pultok vannak úticél megjelölése nélkül, a sorok hosszabbak és lassabbak. Bár külön teremben, számos pult szolgálja az utasokat, eszméletlen káosz uralkodik. A process a következő: békés utazók állnak a sorban, miközben a pultokhoz soronkívüliek szaladgálnak földi személyzeti segítséggel, mert valaki mindig valakinek az ösmerőse, vagy csak nagyon későn ért ki. Csoda-e, hogy egyik sor sem halad? Aztán eljő az a pillanat, amikor már a pultosok is úgy ítélik meg, hogy a békésen várakozók lekésik a járatot, ilyenkor hangosan elrikkantják az éppen 30 perccel indulás előtt lévő úticél nevét, pl. kb. annyit, hogy "Varsó-Varsó, ide!" és ekkor ezek az utasok előremehetnek a pulthoz check-in-re. Utolsó pár előre fuss, vagy nem tudom én mi.

A következő lépcső, egy szinttel följebb a poggyász-átvilágítás, hosszú sorok kígyóznak, fal választja el a gépeket az utasoktól, mindegyik előtt külön kis bejárat. Itt megint egy
девушка nézi meg mostmár a beszállókártyát és útlevelet, a kártyára kerül egy pecsét (de miért?). Ezután az ember felkínlódhatja csomagjait a röntgen-gépre, mert bár hárman is körbeállják, egy földi kiszolgáló sem adja a futószalagon kezed alá a dobozt, amelybe a csomagod kell helyezned, egyáltalán nem segítenek a poggyásszal. Mivel mindent maga az utas csinál, és a gép sem "speedy-Gonzales", nagyon lassan halad. Miután szerencsésen átverekedted magad és néhány körmöd bánta a gyakorlatot, be lehet állni végső aktusként az útlevél-ellenőrzés sorainak egyikébe. Ez a hab a tortán, csupa "motivált gyors-Joe" ül a fülkékben, csigalassúságú, a pc képernyője lassan vált, gondolom a támogató rendszer tökéletlensége miatt.

Ne csüggedjetek, érkezési oldalon sem jobb a helyzet. Napszaktól függően 1,5 órát is lehet sorban állni az útlevél-ellenőrzésnél, mire átjutsz. Ez az idő egyébként pont szükséges ahhoz, hogy a feladott csomagok megérkezzenek. Kevés és régi technikáju csomag-futószalag van bezsúfolva kis térbe, egy-egy szalagra több járat is jut, az utasok tülekedve próbálnak csomagjaikhoz jutni. A csomag megérkezte után a zöld folyosónál, ahol gondolod, hogy csak-úgy kimehetnél, elhelyeztek 2 átvilágító-gépet, amelyre a csomagjaidat fel kell helyezni és tartalmát ellenőrzik. A gépek többnyire üzemelnek, ritkábban előfordul, hogy ellenőrzés nélkül ki lehet jönni a zöld folyosón.

Szóval, badly needing process improvement. Az a baj, hogy ebben a reptéres kiszolgálásban nincs annyi pénz, semmi könnyű meggazdagodás-megtérülés esélye, elsődlegesen nem ide fogják allokálni a lét. De legalább kiadtam magamból - huhhh.

Nincsenek megjegyzések: