2008. július 18., péntek

Kamenyec-Podolszk -- mesebeli városka

Каменец-Подольский Dél-Nyugat Ukrajna csücskében van a moldáv határnál. Hosszú és fárasztó, rossz minőségű utakon való autózás után, amikor már csak megállni és pihenni kívánsz, kiszállsz a kocsiból, körülnézel, hirtelen elképesztően festői természeti környezetben találod magad majdnem a világ végén. Hegyes-dombos-lankás vidéken, évezredekkel ezelőtti tektonikai mozgások eredményeként kialakult meredek, 15 m-es sziklás falakkal övezett kanyon mentén a Szmotrics nevű folyócska hurokszerűen fut körbe egy magas dombot, a domb tetején áll erődítményként Kamenyec-Podolszk város. Ott, ahol a hurok alján a folyó elindul és körbe-visszaér, kis szakaszon párhuzamosan fut önnön-maga mellett, a kanyonnal körbevett domb egyetlen lábon megközelíthető bejáratánál a természet által kreált védelmet megerősítve emelkedik a vár. Akár a mesében. A folyó jobb és bal partja mentén, hosszában kőhíd vezet fel rá, igazi középkori építmény, 5-6 méter vastag falakkal, bástyákkal, tornyokkal, tornyok tetején zászlókkal - mindez épen-egészben.

Kamenyec-Podolszkot írásos emlékek először a XIV.sz.-ban említik a litván Koriatovics hercegek podolíai birotkának fővárosaként, de különböző, még meg nem erősített elméletek szerint történelme a tripoljei és római időkre nyúlhat vissza. A középkori időktől fogva Kamenyec-Podolszk podolíai vajdaságként a lengyel királyság része, a kereszténység fontos déli erődítménye. Az orosz birodalomhoz a XVIII. sz. legvégén került. A várost többségében 3 nemzet lakta, békésen éltek egymással ukránok, lengyelek és a törökök elől délről idemenekült örmények. Pápai egyházkerület, amelynek központja az óvárosban felépült Péter-Pál katedrális lett. A templomba a Győzelmi kapu visz - alatta áthaladáskor ha falát bal kézzel megérinted - kívánságod teljesül. A helyiek elbeszélése szerint, az ukrán választások kapcsán minden nevesebb politikus megfordult erre - csakis korteskörútja részeként véletlenül járt itt és egyből "kívánt": Kucsma, Juscsenko, Janukovics és Júlia Vlagyimirovna is - ugyan valamennyien pravoszlávok, ez a tradíció nem tesz különbséget a kívánságát beteljesülni váró különböző felekezetűek között. Az sem lenne csoda, ha ebbe a kívánság-sorozatba belezavarodott volna.

A templom mellett minaret emelkedik, tetején aranyozott Szűz Mária szoborral. A török hódoltság 27 éve alatt a római-katolikus templomot moszlim dzsámivá alakították, miután a lengyelek visszakapták a várost, a szerződés szerint a minaretet nem bonthatták le. Igazán frappáns megoldással hasznosították. Az orosz cárok, később a szovjet hatalom többször bezárták a templomot, szovjet időkben az ateizmus múzeuma működött benne, ami szerencsésen megóvta a török hódoltság után készült barokk templom-enteriőrt. 1990-ben adták vissza a katolikus hívőknek.
Az óváros közepén, a fő-lengyel-piac-téren áll a tanácsháza, vele szemben az örmény ház, a tér másik sarkában korábban dominikánusok, ma pálosok templomja és kolostora.
Minden nációnak saját kis tere, piaca, temploma volt - igazi középkori városka, mostanában igyekeznek rendbehozni az évek hosszú során lepusztult házakat. Fellendülőben a turizmus, léghajó versenyeket, történelmi-hadi játékokat, motor-cross és autó-ralli rendezvényeket szerveznek évente. Infrastrukturális fejlesztéseket követően Ukrajnának ez a része az egyik legszebb turisztikai célponttá válhat.

Nincsenek megjegyzések: