2008. július 21., hétfő

Csernovci -- K.u.K. az ukrán-román határon

Czernowitz, Cernauti, Czerniowce, טשערנאוויץ, Csernovic, Csernovci - Bukovina fővárosa a Prut folyó partján, igazi multikulturális múlttal, fordulatokban gazdag történelemmel, ahogy az alakult, számos birodalomnak volt a része: moldáv, török, osztrák, román, szovjet - ma Ukrajnában a csernovici megye központja. Csernovci már a középkorban fontos határátkelő városka volt, a fakereskedelem központja, vámot szedett az északról délre haladó kereskedőktől. A XVIII.sz. végén az osztrákok vették át a törököktől, Galíciához csatolták, majd önálló tartománnyá alakították. Az ideérkező osztrák garnizon parancsnoka szörnyülködve panaszkodott császárának levelében a kezdetleges körülményekre, fejletlen, piszkos környezetre, szalmatetős faházakra, rendezetlen utakra, segítségét kérve mindezek megszüntetésében. A segítség nem maradt el: a császár nemcsak forrásokat allokált a Monarchia legdélkeletibb határvárosának, hanem személyesen meg is látogatta, fejlődését nyomonkövette, adókedvezményt adott a betelepülőknek.

A városka ruszin, ukrán és román őslakosai mellett Galíciából zsidók és lengyelek, a Monarchia más területéről szászok, németek települtek be. Az első kőház a garnizon mellett a parancsnok lakóháza volt, kaszárnya, tiszti kaszinó és katolikus templom épült az itt állomásozó katonáknak. Később az adminisztrációt szolgáló épületek, tanácsháza, posta, vasút és állomás, templomok épültek. 12 tér körül szerveződött, alakult a város, a terek, mint magok csoportosították maguk körül a "szakosodott" piacokat - központi piac, fakereskedelem, halpiac. Néhány év elteltével bécsi, cseh, magyar építészek által tervezett utcák, terek, szecessziós, neoklasszicista és barokk házak születtek - az akkoriban "kis Bécsnek", ill. jelentős zsidó lakosság és kultúra miatt "Prut melletti Jeruzsálemnek" is nevezték. A nemzeti közösségek önszerveződéseként "kulturházakat" hoztak létre - Német Ház, Lengyel Ház, Román Ház, Zsidó Ház, a nemzetiségek különböző felekezetekhez tartozva templomokat emeltek városszerte. Nagy, városi parkot alakítottak ki az akkori város szélén, ez ma a városközpontban kis erdőként pihenőhely.

Csernovci akkori pezsgő kulturális életét a színház, filharmonia, kávézók, több nyelven publikált folyóiratok erősítették. A nemzetiségek saját nyelvű iskolákkal rendelkeztek. A XIX.sz. vége felé Ferenc József császár egyetemet alapított Csernovciban, a metropolita székhelyén - az egyetemen több nyelven folyt az oktatás. A vörös épületet eklektikus stílusban Monarchia-béli cseh építész tervezte - több stílus keveredik, román, bizánci, gótikus, ukrán népművészeti elemekkel. Középső része eredetileg az ortodox metropolita rezidenciájának készült, mellette lévő szárnyakban ortodox templom, egyetemi épületeket, szemináriumokat emeltek.

Csernovciban sétálva a közép-európai látogató egyből otthon érzi magát, ismerősek az utcák a jellegzetes építészeti stílus, városképi megjelenés miatt. Pár évszázada ezen a vidéken számos nemzetiség élt, fejlődött békésen együtt, nemcsak anyagiakban, hanem szellemiekben is, híres embereket neveltek ki magukból a német, zsidó, román, ukrán és lengyel kultúrának. Itt született Paul Celan, Rose Auslander, itt tanult Mihai Eminescu, Ivan Franko - valamennyi a saját nyelvén tanult, írt, dolgozott. Az ember csodálkozva rója az utcákat és azon töprenkedik, hová tünt ez a sokszínűség és az errefelé valaha honos tolerancia?

Csernovci ősszel fogja ünnepelni alapításának 600. évfordulóját, történelmének utolsó 200 évében sokat megélt, több nyelvet - német, román, orosz, ukrán - váltott, bőségesen volt része önkéntes és erőszakos be-és kitelepítésekben, rákényszerített nemzetiségi politikákban, felvirágoztatásban és lerohasztásban. Most nagy készülődés folyik, felújítások mennek - kívánom, legyen megújulás nemcsak a külsőségekben, hanem a fejekben is, hogy amit hosszú évek során létrehoztak, kishíján elvesztettek, rátaláltak, megújítottak - arra vigyázzanak, ápolják, őrízzék attól függetlenül, hogy melyik kor, nép, vallás, kultúra alkotása.

Nincsenek megjegyzések: