2008. június 22., vasárnap

kis krími kirándulás

Kicsit messzebbről indítunk. A váltakozó tatár-török, lengyel-litván szorításban az ukrán önállósági és függetlenségi mozgalom a kisebb rosszhoz, Oroszországhoz fordult a XVII.sz. közepén, szövetségest keresve és találva a szomszédes, rokon, szláv és pravoszláv népben. Az ukránok nevében Bogdan Hmelnyickij, hetman, a kozákok vezetője 1654-ben egyezséget kötött az Orosz Birodalommal, elismerve az orosz védnökséget Ukrajna adót fizetett, cserébe az oroszok fegyveresen támogatták Ukrajnát a lengyelek és litvánok ellen. Ez a perejaszlavi szerződés, melyet a szovjet időkben az orosz-ukrán nép örök testvéri és baráti egyezségének titulálták. Megkötésének 300. évfordulóját ülték 1954-ben, Szovjetunióban, éppen a Krímben. Az ünneplésekre, csakúgy mint a születésnapokra, illik ajándékot vinni és Hruscsov az "orosz nép barátságának bizonyítékaként" az Ukrán SzSzK-nak ajándékozta a Krími félszigetet, amely addig az Orosz Föderáció része volt. Hogy ez jogilag miképpen lett lejátszva, egyáltalán nem mellékes - különösen ma. Akkoriban a Szovjetunión belül ennek különös jelentőséget nem tulajdonítottak. Érdekessé a helyzet akkor vált, amikor a Szovjetunió felbomlása után önálló államok jöttek létre a volt tagköztársaságokból. Krím hovatartozása nem kevés hullámot vert mindenkét oldalon, ezek ma sem csitultak el.

Krím orosz nyelvű és túlnyomó többségben oroszok lakják. Az előző bejegyzésben írtam, hogy ez a vidék Tauria (Taurisz) volt, régi görög-latin gyökerekkel, melyet az iszlám váltott, török és tatár hódítók vették be a félszigetet az újkor elején, tatár kánság állt itt a XV.sz.-tól. Tatár őslakosait a II.VH-t követően Sztálin erőszakkal kitelepítette ("bűnös nemzet"), az elmúlt 10 évben tértek vissza. Visszatérésük, ill. korábbi földjeik, ingatlanjaik visszakövetelése folyamatosan vitákat teremt.

Jalta csodaszép fekvésű, kedvező mediterrán klímájú gyógy-és üdülőhely. Hegyek-dombok vezetnek le a partra, számos település az ókori görög időkben keletkezett. Maga a Jalta név eredetét a jalosz (part/föld), görög szóhoz kötik, a monda szerint így kiáltott fel az egyik görög hajós a partot megpillantva. Itt található a Livádia Palota, nyári cári nyaralóhely, először II.Sándor használta az itt lévő kúriát, majd III.Sándor nyári rezidenciának építtette át. Fia, II.Miklós építtette a "fehér palotát" olasz reneszánsz stílusban, Szevasztopol mellőli inkermani fehér mészkőből, neki és családjának legkedveltebb nyári lakhelye volt, lemondása után ide szeretett volna visszavonulni. Békés és szelíd nagy család bontakozik ki a szobákban kiállított fényképekből, a gyerekek rajzaiból, könyveikből, kedvenc időtöltésük fennmaradt történeteiből.


1945-ben a palota a Jaltai Konferencia színhelye, ahol a 3 nagyhatalom egyezkedett Európáról és a II.VH utáni jövőről. Az amerikai küldöttség Roosevelt elnökkel itt lakott, ennek tiszteletére emlékszobát rendeztek be. A tárgyalók és a küldöttség szobáit személyesen Berija és fia "drótozta be". Sztálin minden reggel megkapta a letisztázott jelentéseket a szobákban elhangzottakról, nagy és felesleges munka, hasznavehetetlen információ - a másik oldal felkészült volt, semmi érdemlegesről nem beszéltek. Itt tárgyaltak a kerek asztalnál, a táblák és az országok zászlói Roosevelt, Churchill és Sztálin ülőhelyét jelölik.

Az aláírásra másik teremben került sor, a 20 fogásos nagyvacsora pedig egy 3dikban zajlott. Az aláírók a latin abc szerinti sorrendet követték, ez Sztálinnak gondot okozott, így az ő neve került utolsó harmadikként a szerződésre, pedig vendéglátóként (és egója szerint) első szeretett volna lenni. Ha az orosz abc-t követik, akkor kézjegye legfeljebb középen állt volna, végül beleegyezett a latin abc szerinti aláírás sorrendjébe. A szép kis belső udvarban készült a 3 elnökről és a delegációkról a híres közös fotó - Sztálin székét párnával emelték meg, hogy társaival egy magasságban mutatkozzék alacsony termete ellenére a fényképen.


A Jalta feletti meredek dombon található Forosz, szintén görög időkből származó település, a név egyik jelentése világítótorony. Az erre hajózók a tengerről meglátván ezt az ormot tudták, itt kell elfordulniuk a parttól, ha Boszporuszba tartanak. A hegytetőn a genovaiak kis erődítményt emeltek templommal "Fori" néven - melyet a törökök romboltak le. Forosz a Bajdár völgy szélén áll, a bajdár szó a tatár baja-dere - gazdag völgy-ből ered, a szárazföldről a Bajdári-hágón keresztül közelíthető meg, a hágót II.Katalin látogatására emelt Bajdári Kapuk jelölik. A partra néző, és a tengerre felejthetetlen panorámát nyújtó meredek kiszögelésen a XVIII.sz.-ban Kuznyecov gazdag orosz kereskedő kis pravoszláv templomot építtetett hálából lánya szerencsés megmenekülésének Jézus feltámadásának szentelve.

Jalta vonzáskörzetében található Masszandra, a borkészítés fellegvára, fantasztikus bormúzeum, nagyon régi, máig "élő" borok pincéje. Ma igazi Guinness rekord, a XIX.sz. végén a donyecki bányászok által épített 7, egyenként 150 m hosszú, 5 m széles alagútban 1 millió palack bort őríznek, illetve tölgy és egyéb hordókban krími borokat - asztali, desszert és likőr - érlelnek. A borkollekció alapjait 1876-ban Voroncov herceg rakta le, a mai gyűjtemény nemcsak a krími termésből, hanem a világ több jónevű borvidékéről származó palackból áll, megtekinthetők és amennyiben tartalékmennyiség áll rendelkezésre - meg is vásárolhatók. A polgárháború idején a gyűjteményt tároló pincealagút bejáratát cementbe öntött kövekkel elfedték, így mentették meg a fosztogatástól. A II.VH idején a borgyűjtemény jó részét, 57,000 kora és minősége alapján legértékesebbnek tartott palackot Tbiliszibe evakuálták, az elszállíthatatlan bort pedig a tengerbe eresztették. A '80-as évek elején életben lévő szesztilalom idején Scserbickij ukrán párttitkár segítségével tartották fent a borkombinátot. A jelesebb palackokat nemzetközi árveréseken értékesítik, de ínyenceknek még így is jó választék van 50-60 éves borokból a borkombinát boltjában.

1 megjegyzés:

szjaori írta...

http://konyv-konyvek.hu/konyortelen_uzlet

Itt is hasonlód Dolgok mehetnek mint a könyvben.