2008. május 26., hétfő

день химика - a vegyészek napja - de nemcsak erről

Nyugi, nem szándékozom minden szakmai napról megemlékezni a blogban. A mai vegyészek napját egy 1994-ben született elnöki rendelet alapján minden május utolsó vasárnapján tartják (éljen a gyermeknap!), és не повезло химикам, csak egyszer lehet megülni a napot, :((, mert egybeesik a régi-szovjet nappal - ma ünneplik Oroszországban és Belorussziában is a vegyészeket.

Makszim Fedotovics Gulij a ma élő legidősebb vegyész Ukrajnában, biokémikus, akadémikus-professzor, számos kitüntetés birtokosa, az Ukrán Tudományos Akadémia tagja - 103 éves.
Mi a hosszú élet titka szerinte? 92 éves koráig gyalog sétált be minden nap dolgozni, utána 98 éves koráig autóval. 58 évvel ezelőtt abbahagyta a dohányzást... Mindennap egy kis káposzta és répa, kása, tej és fizikai mozgás, szellemi aktivitás -- hm, tényleg nem sok a hosszú életért.

Gulij úr nem az egyetlen magas kort megélt tudós ma Ukrajnában. Borisz Jevgenyejevics Paton, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, 90 éves, a műszaki tudományok doktora, akadémikus, 1962 óta tölti be ezt a tisztséget. Különös műszaki terület szakértője - a különböző fémek forrasztása - már az édesapja, Jevgenyij Oszkarovics Paton is ezzel foglalkozott tudósként és akadémikusként, valamint fia előtt ő volt az ukrán akadémia elnöke. Az ő tiszteletére és emlékére nevezték el az egyik hidat Kijevben Paton-hídnak (мост Патона).

Az "ifjabb" Paton úr nagyon is aktív életet él, nemcsak a tudományos, hanem a társadalmi életben is. Március 12-én Kijevben Vizi és Paton urak ünnepélyes keretek közepette, együtt mutatták be a sajtónak és a nyilvánosságnak a 2 akadémia földrajztudományi intézeteinek közös művét, a "Ukraine in maps" c. könyvet, amely térképek gyűjteményén keresztül mutatja be Ukrajnát. A találkozó alkalmával Paton urat a a "Tudomány a társadalomért" kitüntetésben részesítette a magyar fél.

Paton úr a múlt héten Juscsenko köztársasági elnökkel együtt nyitotta meg az Energetikai Biztonsági Találkozót Kijevben (oroszul: Саммит энергетической безопасности, veszitek, csak így átírva, "számmit"?), amelyen 6 ország elnöke is résztvett: Azerbajdzsán, Észtország, Grúzia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, valamint az Európai Energetikai Bizottság vezetője, Bulgária elnökhelyettese, kazah miniszterhelyettes, szlovák külügyminiszter és az USA különleges ügyek képviselője (whatever that means). A megvitatott kérdések jó része az Oroszországot elkerülő energia-tranzit útvonal terveivel foglalkozott - 2 alternatív út, Kaszpi-Fekete-Balti tengereket összekötő energia-tranzit útvonal és az Euro-ázsiai olajszállító folyosó projektje. Gondolom, így mindjárt érthető, miért pont ezek az országok képviseltették aktívan magukat senior szinten - mi a Déli Áramlattal másik irányban állunk - mármint úgy értem, földrajzilag? Biztos jól értem ezt?

Azon gondolkodtam, hogy ez milyen nagyon frankó, most tényleg, mindenfelé vezetékek és csövek vezetnek majd Európán - sőt Eurázsián - keresztül, hogy az egyes országok, térségek, gyárak, üzemek, emberek energiaéhségét kielégítsék. Sőt, a kényelem, gyorsaság, "biztonság" érdekében a kedves vevő, a végső energiafelhasználó szabadon választhat majd, hogy melyik úton érje el őt a gáz, vagy az olaj,
kit és merrefelé akar elkerülni. Mennyire jó ez a résztvevő országoknak! Először is meg kell építeni, ez beruházás, munkahelyek teremtése, finanszírozási lehetőség a bankoknak, és ha felépült, bevételt termel majd a tulajdonosnak, vagy üzemeltetőnek tranzitdíj képében, amit persze időről időre meg lehet emelni, a vezetékeket karban-és fenn kell tartani, el lehet zárni, vagy csak belengetni, hogy "elzárjuk, ha...", meg lehet csapolni, stb. - csupa jó hír! Adria, Barátság, Északi, Déli Áramvonal, Nabucco, regionális vezetékek már-már számbavehetetlen sora, bilaterálisan tenger alatt, föld felett - már működő vezetékek, épülők és tervezettek, valamint ezek alternatívái, mert fő a biztonság - no és persze ebből a businessből senki nem akar kimaradni. Legyünk most csak optimisták, a gazdasági hasznon túl, ez erősíti majd az országok közötti együttműködést, baráti szálakat, elvégre valamennyien ilyen vagy olyan útvonalon tutin megkapjuk a naftát, gázt, jobban és biztonságosabban érezzük majd magunkat. Továbbá, reménykedjünk, nyilván foglalkoznak majd ökölógiai kérdésekkel és a megépült, működő vezetékek alig-alig, vagy nem szennyezik majd a környezetet. Ne búslakodjunk, végülis a látványukhoz előbb-utóbb hozzászokik az ember.

OK. De vajon mit és meddig (időben) fognak szállítani? Ezek az energiaforrások végesek és bizonyosan az utolsó előtti órában vagyunk, hogy elgondolkodjunk azon, hogy meddig és milyen mértékben akarjuk kizsákmányolni környezetünket? Erről mikor, hol és hány köztársasági elnök, meg EU és USA szakértő fog summit-ot tartani?

2008. május 21., szerda

день банкира - bankárok napja

Ukrajnában (és Oroszországban is) szakmai ünnepnapok is vannak - ez a tradíció több dolgot is ötvöz, egyrészt elismerést jelent az adott szakmai területen dolgozók számára, az ünnepet együtt, szűkebb munkahelyi, vagy szélesebb szakmai közösségekben ülik meg, másrészt megint egy jó alkalom összejövetelre, köszöntésekre, evésre-ivásra, lazításra. A szakmai ünnepek munkanapok, egy részük történelmi tradiciók alapján, valamilyen eseményhez kötődően alakultak ki még a cári időkben, más részük nemzetközi napokhoz kapcsolódóan, vagy ukrán elnöki rendelet alapján kerültek bevezetésre. Több szakma napját még a szovjet időkben rendelet útján "nevezték ki", ezeket aztán a függetlenség kikiáltása után itt Ukrajnában eltörölték, és az ukrán kormány saját hatáskörében jelölt ki egy-egy napot az adott szakma napjává. Ez különösen azért kedvező, mert így megünneplik a "régi-volt" szovjet szakmai napot és az ukránt is - :)).

Néhány példa. Január 25-e az egyetemisták napja, másnéven Tatyjana napja. 1755 január 25-én (a régi naptár szerint 12-én), Tatyjana (név)napján írta alá Jelizaveta Petrovna cárnő a Moszkvai Egyetem alapítói okiratát. A XIX. században fokozatosan ez a nap vált az egyetemisták napjává, ettől kezdve kezdődött a szünet, az ünnep kapcsán elismeréseket, kitüntetéseket adtak át, koncerteken, bálokon emlékeztek meg az egyetemisták először csak Moszkvában az egyetem megalapításáról. 1835-ben aztán I. Nyikoláj cár rendelet útján nevezte ki Tatyjána napját az egyetemisták ünnepévé.

Május 12, az ápolók világnapja, Ukrajnában is az ápolók és nővérek napja, annak a Florence Nightingale születésének (1820. május 12) tiszteletére, aki a krími háborúban a sebesültek ellátását megszervezte, később kidolgozta az ápolás alapelveit és az ápolói munkát hivatássá emelte.

Egy 2004-ben született elnöki rendelet szerint a mai nap, május 20-a a bankrendszerben dolgozók napja. Ugyanígy elnöki rendelet útján pl. május 18-a a tudományos munkatársak, május 25 - a vegyészek napja, május 28 - a határőröké, május utolsó szombatja pedig a könyvkiadók és nyomdászok napja.

Július hónap, amikor más, egyházi, vagy állami ünnep nincs, különösen gazdag szakmai napokban (torok nem maradhat szárazon...): július 1 az építészet világnapja, július 2 az adóhivatalokban dolgozók napja, július 6 a tengeri és folyami flotta dolgozóinak napja, ez a nap egyben az Ukrán Haditengerészet napja és az Ukrán Légvédelmi Haderők napja is, július 13 - a halászok napja, július 16 - a könyvelőké, július 20-a a kohászoké, és július 27 a kereskedelemben dolgozók napja itt Ukrajnában.

2008. május 17., szombat

Great Ukrainians

A Great Ukrainians projekt - az egyik kereskedelmi tvadó 7 hónapon keresztül futó műsora, a minden idők legnagyobb ukránját volt hívatott megtalálni. A tv műsor már hónapok óta ment, az első fázisban meghatározták a kritériumokat, melyek alapján valaki felkerülhetett a listára - érdekes kérdés és vita tárgya volt az ukrán nemzetiség és ukrán anyanyelvűség kérdése. Végül amellett döntöttek, hogy ha valaki Ukrajnában élt és Ukrajnáért tett - más nemzetiségi származása és anyanyelve nem kizáró ok. Ezt követően szavazás útján állították össze a 100 legnagyobb ukrán történelmi személyiség listáját, melyből újabb szavazások után jött össze a 10-es toplista. A 10-es toplistában lévők mindegyikét egy-egy híres közéleti, vagy médiaszemélyiség mutatta be rövid ismertetőfilmen és szóban, majd ezt követően lehetett szavazni. A végső érvelések és szavazásokat követően a legtöbb szavazatot kapott jelölt lett az ukránok ukránja 2008-ban.

A 100-as lista 1/5-e ma élő személy volt, köztük a mai politika 5 meghatározó alakja: Juscsenko elnök - a kapott szavazatok alapján 20. a listán, Tyimosenko miniszterelnök asszony (21) és Janukovics a Régiók Pártja vezetője (62), Szimonyenko az Kommunista Párt vezetője (79), Kravcsuk, a legelső köztársasági elnök (51), 6 sportoló (közöttük Sevcsenko, a futbalista, Bubka, volt rúdugró, a Klicskó testvérek, stb.). A 100-as listába 13 nő is jutott, az említett Júlia Tyimosenko és 25. Kosztyenko Lina, írónő. A nők közül érdekes megemlíteni Rokszolánát, aki feleségként meghatározó befolyással bírt férjére (Szulejmán szultán) és így az akkori politikára a XVI. században. A 100-as listán szereplők közül ketten a műsorban is szerepeltek mint egy-egy történelmi személyt bemutató, támogató, mellette érvelő "ügyvéd" - Kravcsuk, aki Lobanovszkijt "védte" és Sztupka (színész) - Szkovoroda mellett ágált.


A 10-es toplista az alábbi személyekből került ki: Valerij Lobanovszkij, Grigorij Szkovoroda, Leszja Ukrainka, Tarasz Sevcsenko, Ivan Franko, Bogdan Hmelnyickij, Vjacseszláv Csornovil, Bölcs Jaroszláv, Sztyepán Bandera, Nyikolaj Amoszov. A 10 jelöltből -- 4 politikus, 3 költő, 1 sportoló/edző, 1 orvos, 1 filozófus -, ez UGYE önmagáért beszél, hogy ma Ukrajna milyen időket él át.


A végső szavazás győztese Bölcs Jaroszláv lett, 2. Nyikolaj Amoszov, a szívsebész, 3. pedig Sztyepan Bandera, Tarasz Sevcsenko csak 4. Mielőtt még azon kezdtek háborogni, hogy Bölcs Jaroszláv mitől ukrán - emlékeztek, a szabályok nem ragaszkodtak az ukrán nemzetiségbeliséghez és nyelviséghez. Nekem belefér, ha úgy tetszik ott kezdődött minden, történelmi jelentősége és személyisége sokat mondhat a ma élőknek, legyen az ukrán, orosz, vagy más régióbeli szláv, nem megosztó, hanem történelmi tettei és útja alapján összehozza az embereket.


Legellentmondásosabb személy a toplistán Sztyepan Bandera volt, a független Ukrajnáért harcoló Ukrán Nacionalista Szervezet meghatározó egyénisége, aki sokáig vezette a szavazási listát. Számosan (fórumozók, média) nyíltan megvádolták a műsor készítőit csalással - "már megint a politika dönt" -, ugyanis villámgyorsan pár nap alatt az addig hátrébb helyezkedő Bölcs Jaroszláv és Sevcsenko előrelépett, nehogy Bandera nyerhessen. Valóban elgondolkodtató, hogy 2 nap alatt ilyen fordulat következett be. A parlamentben az egyik képviselő vizsgálatot követelt, mondván, "az emberek utolsó hrivnyáikat sms-ek küldésére költik, miközben a végkimenetelt nem tisztességes eszközökkel befolyásolják". A Bölcs Jaroszláv mellett kardoskodó utóbb elismerte, hogy beletett némi anyagiakat pár sms küldésébe, a főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy az sms-ek többsége néhány telefonszámhoz köthető és a projekt befejeztét követően otthagyta a csatornát. A műsor egyébként az első adást kivéve elég "steril" volt, nem voltak nagy összecsapások, átgondoltan és szervezetten haladtak előre.

Ukrajna volt a 18. ország a sorban, ahol a "Great..." projekt futott. Más országokban lezajlott hasonló projektek eredményeit összehasonlítva érdekes, hogy a közép-kelet-európai térségben inkább fordulnak a régebbi korok történelmi személyiségeihez, mint a legújabb korhoz.



Magyarországon nem volt még ez a talk-show, így csak a karakterében hasonló "Legjobb könyv" projekttel vethetem össze, ami nálunk igazán megmozgatott egy egész országot - klubok alakultak, mindenki a saját kedvenc olvasmányainak listáját publikálta, az olvasás és a jó könyv került központba arra a pár hónapra, amíg a műsor ment. Ugyan Ukrajnában a Великi Украiнцi műsor nézettsége és ratingje nagyon jó volt, nekem az ország méretéhez alacsonynak tűnő össz-szavazatok száma alapján, a "Legnagyobb Ukrán" megválasztása nem jutott el olyan széles rétegekhez, nem aknázta/használta ki teljességgel lehetőségeit, ahogy egy ilyen nagyszerű scope-pal rendelkező kezdeményezéstől elvártam volna.

Link: http://www.greatukrainians.com.ua/ru/

2008. május 15., csütörtök

itt v'ok

Kis szabadság után ismét Kijevben vagyok, ha vkit érdekel a Holt-tengeri szabi -- itt a blog jobboldalán klikkeljen rá a "teljes profil megtekintése" task-ra és a profil oldalán megjelenik a Holt-tengernél töltött napokról rövidke beszámoló Holt-tenger blog néven.

Ma a Kiev School of Economics publikus előadásán vettem részt, ezt az főiskolát többek szponzorálják, ukrán részről Pincsuk úr. Az ő meghívására tartott előadást Kofi Annan, volt ENSZ főtitkár -- a globális problémák kategórián belül a globális éghajlat-változásról, annak következményeiről és az ezzel kapcsolatos feladatokról, teendőkről - országok, közösségek és egyének szintjén. Az előadás és a beszélgetés érdekes volt, de udvarias és konfliktuskerülő. Nem volt arról szó, hogy ki és miért nem írta alá Kyotot, és arról sem, hogy ki és milyen kötelezettségvállalást tanúsít, mert anélkül, hogy az egyes országok állami szinten elkötelezettekké váljanak az ügy mellett és az ügyet támogató jogszabályokat hozzanak -- nem fog menni. Nagyon fontos, hogy az embereket széleskörben, megfelelően tájékoztassák, gyakorlati példákkal tanítsák meg, hogy mit lehet és szükséges tenni -- szerintem egyéni szinten is sokat tehetünk az energiatakarékosságért, közvetve a globális klímaváltozás lassításáért, megállításáért.


2008. május 9., péntek

a Győzelem napja

1945. május 8-án kapitulált Németország és a hivatalos dokumentummal május 9-én Moszkvában landolt a repülőgép. A II.VH első napjaitól Ukrajna és Belorusszia különösen sok áldozatot hozott, a háborúban 4 ukrán hadtest vett részt a Vörös Hadsereg részeként. Május 9-e, a győzelem napja ma is az egyik legkiemelkedőbb ünnep nemcsak Oroszországban, hanem a volt Szovjetunió egyéb köztársaságaiban - így Ukrajnában is.