Te csak fogyasszál bátran kedvesem
Kapcsolatunk tája: völgyek, hegyek,Fénnyel borítja be a nap-kerek,
Eléúsznak felhőtlen nevetésfellegek.
A mélységből fürkészi számító könnypatak:
Duzzad-e majd, vagy apad? Örök körforgatag.
Naiv vidék, többé babér neki nem terem,
Te csak fogyasszál bátran kedvesem!
Kezed enyémbe féltve temetem
Büszkén mutatom: miénk e berek.
Sokarcú környezet, nézzük mi minden akad
Ekkor hirtelen boldogság madara riad,
Habzó szájjal űzzük mint ragadozó vadak
Elillan, hogy te azt mondhasd: nem gond - megveszem.
Te csak fogyasszál bátran kedvesem!
Csöndben is némasággal tüntetek
Felcsattansz: mégis mi marad neked?
Válaszolnék... nem hallod. Már parányi vagyok,
Elevenen eszel, falat utan falatot.
Szerelmed csontjaimmal teleszórt verem
Te csak fogyasszál bátran kedvesem!
Te csak fogyasszál bátran kedvesem!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése