2008. március 23., vasárnap

ez a film nem az

A Szerelem a kolera idején kedvenc könyveim egyike, valamikor a '90-es évek elején olvastam először, actually L. adta kölcsön. Csodálatosan megírt, szenvedélyes, helyenként buja, erotikus, nem szokványos szerelmi történet, megkérdőjelezhető erkölcsökkel és annyira plasztikus képekkel, hogy az alakokat látod, jóformán eléred kezeddel, időnként még a szagokat is érzed olvasás közben.

Persze, hogy szerettem volna látni a filmet. Ma megnéztük a lányommal - "nem is könnyezted meg". Nem, pedig jó okom lett volna sírni rajta, mert sajna, ez nem az. OK, vannak benne felvillanások, néhány szép képi megjelenítés, jó zene, Florentino Ariza néha átjön, de a szenvedélyes történet, a nő, az impulzív Fermina Daza hiányzik, vagy ha megjelenik, illúziórombolóan várakozáson aluli. Nem részletezem tovább, elegen dohogtak már rajta.

A moziban a nézők 80%-a középkorú nő korosztály, hm... ki hisz manapság a romantikában. A filmen azért nem kell sokat búslakodni, pusztán a könyv emlékéért jó volt látni, de inkább fogadjátok meg a Time tanácsát: "skip the film, reread the book" - nekem ebből az újraolvasás maradt.

Nincsenek megjegyzések: