2008. február 28., csütörtök

Borisz és Gleb története

Borisz és Gleb Vlagyimir fejedelem (Rurik uralkodóház) legkisebb fiai voltak. Vlagyimir (978-1015) még pogány poligámiában élt, feleségeit szövetségi érdekei szerint válogatta. Abban az időben a Kijevi Rusz nemzetiségi alapon felépülő társadalom volt, ahol a senioratus rendje szerint az elhunyt családfő helyébe a nemzetség legidősebbje lépett. Ezt bonyolította az, hogy a többnejűségben a feleségek nem voltak azonos rangúak, így a tőlük született fiak sem. A Kijevi Rusz története során többször előfordult, hogy a megvalósult uralkodási sorrend az erőviszonyok alapján alakult ki, véres testvérháboruk és gyilkosságok eredményeként. Vlagyimir még életében fiait bízta meg a birodalom egy-egy erődítményének vezetésével. Borisz herceg Rosztovot és környékét, Gleb pedig Murom vidékét ellenőrízte. Vlagyimir halála után a legidősebb Rurikida, Szvjatopolk lépett trónra, aki úgy akarta az egyeduralmat megszerezni, hogy a különböző tartományokba kihelyezett öccseit eltéteti láb alól. Így évekig tartó trón- vagyis testvérharc következett, melynek Borisz és Gleb áldozatul estek.

Borisz apja halálakor éppen seregével visszatérőben volt egy besenyők elleni hadjáratról, tudomására jutott a készülő merénylet. Erős fejedelmi kísérete volt, Kijevben szerették és várták. A kísérete azt javasolta, hogy támadják meg Szvjatopolkot, foglalja el Kijevet és üljön trónra. De Borisz elengedte kíséretét, halálára kezdett készülni, Szvjatopolk bérencei megölték, majd később öccsét, Glebet is. Miért nem szállt szembe Borisz Szvjatopolkkal? Tiszteletben tartja a hatalom idősebb jogán történő öröklésének feudális elvét, nem akar zűrzavart, testvérháborút, nem akarja kíséretének, Szvjatopolk kíséretének és Kijev lakóinak ártatlan vérét ontani. Félt, hogy akaratlanul is testvérgyilkossá válik, amitől persze nem tartott Szvjatopolk. Önként akarta fogadni halálát, imádkozott Istenhez, hogy méltassa őt vértanúi halálra.

Az uralomért vívott küzdelemben végül a győzelem Borisz és Gleb egy másik féltestvéréé, Jaroszlávé lett, aki 35 évig igazgatta ezután Kijevi Ruszt és Bölcs Jaroszláv néven vonult be a történelembe. Jaroszláv Boriszt és Glebet Vizsgorod Baziliosz templomában temettette el, szentté avatásukat elindította. Borisz és Gleb halálának napja különbözik (júl. 24 és szep. 5) , közös ünnepük május 2-a lett az 1072. évi ereklyeátvitel emlékére.

Közvetlenül a gyilkosság után a nép Boriszt és Glebet szentként kezdte tisztelni, bár nem vértanúként, Krisztusba vetett hitük miatt haltak meg, hanem hatalmi harcban ölték meg őket. A szentté avatott testvérpárnak nagy tisztelete és kultusza van a pravoszláv egyházban, több templomot szenteltek nekik, számos ikonon örökítették meg őket, vagy történetüket. Boriszt és Glebet ikonokon általában vörös köpenyben, kereszttel és karddal ábrázolják - a kereszt és a vörös köpeny a vértanúságot szimbolizálja, a kardot markolatánál kissé lejjebb fogják, így az is inkább emlékeztet keresztre, semmint harci fegyverre. (a képen látható ikon nem a kijevi múzeumé, hanem Moszkvában a Tretyakov Galériában van.)

Nincsenek megjegyzések: